orvostudor, Ch. Ferencz orsz. képviselő testvér-bátyja, mehádiai kir. fürdőorvos; az 50-es évek elején Bécsben hallgatta az orvosi tudományokat; mint harmadéves orvosnövendék kurzust nyitott a physiologiából pályatársai számára. Mint gyakorló-orvos előbb Aradon és Pesten működött; 1870-ben Mehádiára ment orvosnak és 1874. elején ugyanott kir. fürdőorvosnak nevezték ki. Meghalt 1875. júl 27. Alsó-Döblingben 43. évében.
Hazai s külföldi szaklapokban több dolgozata jelent meg, nevezetesen: a Közeg. és Törvényszéki Orvostanban (1866), Fürdői Lapokban (1868. 1872.), Gyógyászatban (1872), Főv. Lapokban (1873) és két orvosi czikket írt a M. Orvosok és Term. Munkálatai XVI. kötetébe a mehádiai gyógyvizek hatásáról.
Munkája: Emlékirat a magas magyar miniszterelnökséghez. A Hercules-fürdőben létező viszonyok és az ott létesítendő reformok tárgyában. Pest, 1872.
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1875. 31. sz.