aradi főrabbi, szül. 1766. aug. 3. Weisskirchenben Morvaországban vagyontalan szülőktől; a tudományok iránti hajlamát követte s Prágába ment, hogy a híres Landau rabbinak a theologiai tudományokban tanítványa legyen. 18 éves korában bevégezvén tanulmányait, a zsidók szokásához képest mint rabbijelölt házasságra lépett és a rabbi pályára készült. 1786. szept. 16. Arad város zsidó hitközsége papjául meghívta; 1806-ig a hitközségi jegyzőséget is viselte. Eleinte hetenként négy váltó forint volt a fizetése, 1790-től már öt forint bankóban. A zsidók helyzetén gyökeresen akart változtatni s rávette őket, hogy mesterséget tanuljanak; törekvéseinek az a sikere volt, hogy 1831-ben Aradon 80 zsidó kézműves volt, zsibárus zsidó pedig az egész városban nem találtatott. Reformot hozott be a vallási lithurgiában és nevelésben is. Ezért a hazai s külföldi orthodox zsidó rabbikból álló conventiculum 1805-ben Ó-Budára idézte s miután tanait visszavonni nem akarta, elítélte, miből sok kellemetlenséget, rágalmat és üldöztetést kellett szenvednie. A helytartótanács 1807. márcz. 2. az ítéletet megsemmisítette. Az ellene intézett támadások daczára reformtörekvéseit ernyedetlenül folytatta; behozta az orgonát, megengedettnek nyilvánította szombaton és ünnepnapon a vasuton való utazást; négy osztályu reáliskolát állított föl; ezenkivül a zsidó ifjuság érdekében egyleteket szervezett. Iratai oly föltünést keltettek külföldön is, hogy a badeni nagyfejedelemség kormánya theologiai véleményt kért tőle arra nézve, hogy mely tárgyak tartoznak zsidó dogmák szerint kizárólag a rabbik hatáskörébe. Ebbeli véleménye 1826-ban Prágában jelent meg. A németországi ág. ev. lelkészekkel élénk levelezést folytatott, melyet Lőw Immanuel tett közzé. Meghalt 1844. aug. 25. Aradon. A r. katholikusok részéről Vizer Ádám ügyvéd tartott fölötte emlékbeszédet; az aradi zsidó község pedig elkészíttette mellszobrát unokája Aradi Zsigmond által Rómában; e szobor a budapesti múzeumba van elhelyezve.
Arczképét Barabás rajzolta kőre 1845-ben és Walzel A. műintézetében jelent meg Pesten.
Munkái:
1. Trauer-Andachtsrede über Ludvigs XVI. Unglücksschicksal, mit einem Anhang zur Vaterlandsliebe an die dasige Judenschaft gehalten den 6. März 1793. (Arad.)
2. Gedächtnissrede über das Ableben des... Herrn Joh. v. Banhidy, gehalten in der Sinagoge zu Simánd den 2. April 1802. Waitzen, 1803.
2. Lamenaseach shîr... 1807. (Héber alkalmi költemény. Ism. M. Könyv-Szemle 1877. 104.)
3. Ein Wort zu seiner Zeit. Wien, 1820.
4. Sr. Fürstl. Gnaden Herrn Alexadner Rudnay... Primas Erzbischof von Gran... bei seiner Durchreise am 10. April 1820. überreicht... von der Arader israelit. Gemeinde. Arad, 1820.
5. Ein Wort zu seiner Zeit über die Nächstenliebe und den Gottesdienst. Wien, 1820.
6. Herzens regungen bei der Installation... Herrn Baron v. Wenkheim, Administrator der Obergespanswürde im löbl. Crassover Comitat. Arad, 1823. (Költemény.)
7. Igureth Elassaph oder Sendschreiben eines afrikanischen Rabbi an seinen Collegen in Europa. Herausg. mit einem deutschen Vorworte, Nachworte und Noch Etwas. Prag, 1826.
8. Rede bei der Andachtsübung und Dankes Gebeth für die Genesung Franz I... 1826.
9. Der treue Bothe an seine Glaubensgenossen. Prag, 1830.
10. Hillel. Ofen, 1837.
11. Worte der Wahrheit und des Friedens! Geschrieben im Jahre 1843-44. U. ott, 1848.
Catalogus Bibl. Fr. Com. Széchenyi. Suppl. II. 86.
Századunk 1843. 88. sz.
Pesti Hirlap 1844. 384. sz. (Nekr. Sárosy Gyulától.)
Jüdischer Plutarch. Wien, 1848.
Wurzbach, Biogr. Lexikon II. 356.
Dr. Weil (Löw Lipót). Aron Chorin. Szeged, 1863.
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 41. sz. arczk.
Schönfeld L., Chorin Áron. Arad, 1879.
Lakatos O., Arad Története. III. 16.
Petrik Bibliogr.
Löw I., Chorin Áron. Szeged, 1890.