kassai iskola-tanító, laski zemplénmegyei származású; 1555. ápr. 13-tól a vittenbergai egyetem hallgatója s 1556-ban a magyar tanulók seniora volt. 1557-ben foglalta el tanári székét; a német nyelvet nem birta ugyan tökéletesen, de tudományossága által már korábban elhiresült és Stöckel által, kinek Bártfán előbb tanítványa, majd segéde volt, ajánlltatott a kassai városi tanácsnak. Alatta nagy hírre emelkedett az iskola, sőt a város új iskola-épületet is kezdett építeni. 1561-ben elhagyta Kassát; valószinűen azért, mert a városi tanács fieztésének kiszolgáltatásában oly hanyagúl járt el, hogy nem egyszer nyomornak volt kitéve.
Munkája: Encomium arcis Agriae mirabiliter ac vere divinitus servatae A. D. 1552. conscriptum in gratiam suorum patronorum Francisci, Stephani et Dominici Dobo fratrum. Vittebergae, 1556.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 28.
Frankl, Hazai s Külföldi Iskolázás 104. 360.
Szilády, Régi M. Költők Tára III. 436-441.