bölcselettudor, premontrei főgymnasiumi igazgató, szül. 1852. febr. 6. Esztergomban; itt végezte a gymnasiumot és 1871. szept. 24. a csorna-premontrei kanonoki rendbe lépett. Csornán töltötte az ujonczévet és a négy évi theologiai kurzust, 1873-ban a keszthelyi algymnasiumnál kezdte tanári állását 1875. szept. 26. a rend áldozó papjává avattatott fel. 1874. okt. 1. a szombathelyi főgymnasiumban lett tanár. Az állami tanári vizsgát 1880-ban tette le a classica philologiából, 1884-ben pedig bölcselettudori oklevelet nyert a budapesti egyetemen. Jelenleg a keszthelyi gymnasium igazgatója.
Kritikai és régészeti czikkeket irt az Egyet. Philol. Közlönybe (1882-83.), a Tanáregyl. Közlönyébe (1881-84.), Az Archaeol. Értesítőbe (1885.), Esztergom és Vidékébe (1886-87.), Vasm. Közlönybe (1888.), István bácsi Naptárába (1887.) és a szombathelyi főgymn. Értesítőjébe (1881-82.).
Munkái:
1. A római állandó törvényszékek és a bűnfenyítő eljárás Cicero korában. Szombathely, 1883.
2. A görögök és rómaiak vallása keresztény szempontból tekintve. U. ott, 1885. (Ism. Irod. Szemle.)
Szerkesztette a vasmegyei régészeti egyesület Évkönyveit (XII-XIV.), melyekben több értekezése jelent meg.
Zelliger, Esztergom-Várm. Irók.
Perger, Esztergom Iróinak Koszorúja.