bölcselettudor, kir. tanácsos, egyetemi r. tanár, a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1836. jún. 13. Rasdorfban, Fulda vidékén, az egykori hesseni választófejedelemségben, hol atyja tanító volt; ugyancsak falun elkészülvén a latin és görög nyelvből, fölvétethette magát a fuldai gymnasium harmadik osztályába; hatév alatt elvégezte középiskolát és 1854-ben Marburgba s innét csakhamar Göttingába ment az egyetemre, hol Benfey Tódor az összehasonlító nyelvészetben kalauzolta. 1858. márcz. az indogermán nyelvészetből és az archaeologiából tudorrá avatták. 1856-ban megismerkedett Nagy Lajossal, a ki most kolozsvári unitarius gymnasiumi tanár, a kivel egy házban lakott; ettől tanulta meg a magyar nyelvet. A magyar összehasonlító nyelvészet ez időtájban kezdett ujra virágozni, Hunfalvy Pál ébresztette azt új életre. B. tanulmányainak kifejtése czéljából Magyarországba vágyott jönni s a levelezés közte és Hunfalvy Pál közt 1858. máj. 16. Budapestre hozta őt. Nemsokára Debreczenbe rándult Lugossy Józsefhez. Két hónap mulva már folyékonyan irt és beszélt magyarúl. Az 1858-59. tanév megnyiltával a székesfehérvári katholikus gymnasium helyettestanára lett, hol a német és görög nyelvet tanította. 1861-ben a magyar tudom. akadémiához könyvtársegédnek nevezték ki. 1868-ban a magyar-ugor összehasonlító nyelvészet előadására egyetemi magántanárnak habilitáltatta magát. 1872-ben az altaji összehasonlító nyelvészeti tanszéket rendszeresítették a budapesti egyetemen és rendes tanárrá nevezték ki. 1872-ben Szarvas Gáborral Göcsejbe rándult. Utazott Finnországban is. A magyar tud. akadémia 1861. decz. 20. levelező, 1871. máj. 17. rendes tagjává választotta; tagja a helsingforsi finn irodalmi társaságnak, a dorpáti észt tudós-társaságnak; a szent-pétervári tud. akadémiának levelező tagja és a párisi Société philologique tiszt. tagja. Huszonöt éves tudományos munkásságának elismeréseül 1884-ben kir. tanácsos lett.
Legelső magyarúl irt értekezése: A görög δανο képzőről (M. Nyelvészet 1858.); irt még a következő lapokba és folyóiratokba: Vasárnapi Ujság (1858. egy szanszkrit mese, mely elé ez volt irva: imilyen amolyan magyarsággal fordította. 1861.). Tanodai Lapok (1858-59.), Zeitschrift für vergl. Sprachforschung (1859.), Magyar Nyelvészet (1859-61.), Uj M. Múzeum (1860.), M. Akad. Értesitő (1860-62.), Nyelvtudományi Közlemények (1862 óta), M. Tört. Tár (1867.), Főv. Lapok (1868.), P. Napló (1870. 119. sz.), M. Tanügy (1872.), M. Nyelvőr (1872-81.)
Munkái:
1. Das Suffix (κος, ικος, ακος, υκος) im Griechischen. Göttingen, 1858.
2. Abuska. Cagataj török szógyűjtemény. Ford. Vámbéry Ármin. Előbeszéddel és jegyzetekkel kisérte Budenz J. Pest, 1862.
3. Csuvas közlések és tanulmányok. U. ott, 1862-63. (Nyelvt. Közl.)
4. Cseremisz tanulmányok. U. ott, 1864.
5. Khivai társaság. U. ott, 1865.
6. Erdei és hegyi cseremisz szótár. Főleg Reguly cseremisz szógyűjteményéből és az uj testamentom cseremisz fordításából szerkesztette. U. ott, 1866. (Nyelvtud. Közlem.)
7. A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. U. ott, 1868. (Különnyomat a Nyelvtud. Közlem. VI. és VII. köt.)
8. Ugrische Sprachstudien. U. ott, 1869-70. Két rész.
9. Rövid finn nyelvtan (Alaktan) és olvasmányok. Bpest, 1873. (2., mondattani résszel bővített kiadás. U. ot, 1880.)
10. Magyar-ugor összehasonlító szótár. U. ott, 1873-81. (Az akadémia nagy jutalmában részesült.)
11. Moksa- és Erza-Mordvin nyelvtan. U. ott, 1876.
12. Podhorszky Lajos magyar-sinai nyelvhasonlítása. U. ott, 1877. (Értek a nyelv- és széptud. kör. VII. 2.)
13. Ueber die Verzweigung der ugrischen Sprachen. Göttingen, 1879. (Különnyomat a Festschrift zum fünfzigjährigen Doctorjubiläum des Herrn Prof. Benfey. Beiträge zur Kunde der Indogerm. Sprachen IV Ism. Bud. Szemle XIX.)
14. Emlékbeszéd Schiefner Antal külső tag fölött. U. ott, 1880. (Értek. a ny. és szept. kör. IX. 1.)
15. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. munkájára. U. ott, 1882. (Különny. a Nyelvtud. Közlem.)
16. Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. I. rész. Az ugor nyelvek szóképzése. U. ott, 1884-87. Két füzet. (Különny. a Nyelvtud. Közlem.-ből.)
17. Egy kis viszhang Vámbéry Ármin úr válaszára, vagyis A magyarok eredete és a finnugor nyelvészet cz. II. értekezésére. U. ott, 1886. (Értek. a ny. és széptud. kör. XIII. 7.)
18. Emlékbeszéd Benfey Tivadar a m. tud. akadémia külső tagja fölött. U. ott, 1887. (Emlékbeszédek IV. 2.)
19. A mandsu nyelv alaktana rövid vázlatban. U. ott, 1887. (Nyelv. Közl. XX.)
20. Rövid mongol nyelvtan. U. ott, (Nyelv. Közl. XXI.)
21. Adalék a jurák-szamojed nyelv ismeretéhez. U. ott, 1890. (Nyelv. Közl. XXII.)
Szerkeszti (1879 óta) a Nyelvtud. Közleményeket (a XV. kötettől fogva.)
Vasárnapi Ujság 1872. 17. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1874. 45. sz. arczk.
Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1878.
P. Napló 1884. 75. sz. (dr. Szinnyei József.)
Nemzeti Ujság 1884. 45. sz.
Budenz-Album. Bpest, 1884. fénynyom. arczk.
Deutsche Rundschau XLIV. 1885. (Asbóth Oszk.)
Petrik Bibliogr. és Könyvészete.
Magyar Könyvészet 1886-90.
Akadémiai Értesítő 1890. 15. l.