kegyes-tanító-rendi tanár, gyulafehérvári kanonok és a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1782. máj. 16. Kolozsvárt, a gymnasiumot szülővárosában a piaristáknál végezte; 1799-ben Kassára ment philosophiát hallgatni; 1801-ben tért vissza Kolozsvárra, hol két évig a törvényt tanulta; de megváltoztatván szándékát, a piarista rendbe lépett és Horányi Elek vezetése alatt a görög nyelvnek és literaturának szentelte tanulmányait. Két évig tanár volt a kolozsvári s beszterczei gymnasiumokban. 1805-ben elhagyván a szerzetet, Bécsbe ment a theologiára; misés pappá szentelték és visszatérte után Szebenben az ékesszólást tanította. 1816-ban gyengélkedése miatt megvált a tanári széktől és Kornis Ignácz, majd Haller János grófi házaknál nevelő volt 1821. husvétig. Ezután a gyulafehérvári papnevelőben tanította az erkölcstant és lelkipásztorkodást és tanítványai számára latin paedagogiát irt. 1833-ban Bécsbe ment, hogy a csillagászatban bővebb ismereteket szerezzen. Visszajötte után a gyulafehérvári csillagász-torony őre, majd kanonok lett. Meghalt 1889. okt. 28. Kolozsvárt.
A m. tud. akadémia 1832. márcz. 9. lev. tagjává választotta; a jenai ásványtani társaságnak is tagja volt. Kazinczytól 1805. márcz. 30. kapta az első levelet, mely válasz volt a hozzá küldött Csokonayt dicsőítő ódára. Ekkor kezdett verselgetni; bizalmas levelezésben állott Döbrenteyvel és korának egyéb kiváló férfiaival; ő volt az Erdélyi Múzeum cz. folyóirat egyik alapítója, támogatója. Itt közölte szerelmes verseit Y jegygyel és egyéb költeményeit és értekezéseket neve alatt (1814-18.); a Felső-Magyarországi Minervában is jelent meg értekezése (1828. A lyrika poesis okai s a lyrikusok).
Munkái:
1. Dugonicshoz, a tudomány és nemzeti nyelv boldogságának talpkövei. Kolozsvár, 1805.
2. Nagyméltóságú Maros-Némethi gróf Gyulay Ignácz Horváth Sclavonia és Dalmatia országok bánja tiszteletére. Kolozsvár, 1806. (Költemény.)
Levele br. Wesselényi Miklóshoz 1832. febr. 14. Károlyfehérvárról a Tört. Lapokban (I. 1874. 23. sz.). Kéziratban maradt Platon munkáinak fordítása. Kéziratait Csaplár Benedek 1846-ban az akadémiának adta.
Közhasznú Esm. Tára II. (Szeder Fábián.)
Philos. Pályam. I. 136. l.
Jelenkor 1839. 89. sz.
Tud. Társ. Évk. V. 1. rész. 219. l.
Thewrewk József, Magyarok Szül. Napjai 51.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I.
Pesty Frigyes, Világtörténet napjai I. 526. (szül. éve a kolozsvári kereszteltek anyakönyve szerint Ompolyi által 1782-re téve: addig hibásan az 1784. évet tartották annak.)
Figyelő II. V. XI. XIV. XXV. (Lázár Béla.) Egyet. Philol. Közlöny 1889. 575.
Petrik Bibliogr.