szépművészetek mestere, ág. ev. lelkész, szül. 1712. Nagy-Szebenben polgári szülőktől. 1732 végével Halléba ment, hol aztán a kir. pädagogiumban mint tanító működött; 1739-ben Vittenbergában a szépművészetek mesterévé avatták föl és 1740-ben visszatért szülőföldére, hol előbb iskolai aligazgató, 1746. okt. 1. pedig igazgató lett. 1750. aug. 19. nagy-apoldai lelkészszé választották, hol 1765. jan. 24. meghalt.
Munkája: Dissertatio academica de lucta facultatis adpetitivae inferioris et superioris. Wittebergae, 1739.
Kéziratban maradt: Dissertationes philosophicae varii argumenti, quas praeside Joh. Brukner defenderunt ordinis latini primi membra, Halae in Paedagogio regio, semestri hiemali 1738, semestri aestiva, 1739. (a nagy-szebeni könyvtárnak ajándékozta.)
Horányi, Nova Memoria.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon.