váradi prépost, utóbb pálos főnök volt. Mint a remete szent Pál szerzetének tagja, tudományával s példás életével fokonként emelkedett, míg a legfőbb kormányzói polczra jutott. Meghalt 1644-ben.
Munkáit, melyeket Horányi felsorol, csak czímeik után ismerjük; ezek: De confirmitate servanda, De studio vana vitando, De cavenda longa locutione és De humili sentire sui ipsius.
Horányi, Memoria.
Toldy, M. Nemzeti Irod. Tört. 1851. I. 158.