Brecht József Kelemen (brechtenbergi),
orvostudor és gymnasiumi tanár, szül. Strassburgban; Odera-Frakfurtban nevelkedett, hol atyja ág. ev. lelkész volt; ott nyert 1655. nov. orvostudori oklevelet. Egy cs. ezreddel mint orvos jött Erdélybe s 1693-ban az oláh fejedelem háziorvosa lett. 1697-ben Brassóba költözött, hol 1704-ben a gymnasium tanára lett és e mellett mint gyakorló orvos is működött. 1705. júl. 27. a gymnasiumban I. Leopold fölött zsidó nyelven tartott gyászbeszédet. 1706-09 közt Bukarestben tartózkodott és a rumén nyelvet annyira megtanulta, hogy Luther kátéját több egyházi énekkel együtt ruménre fordította s német betűkkel ki is nyomatta. Midőn a törökök számára a keresztyén vallás elfogadására fölhivást akart nyomatni, az oláh fejedelem őt kiutasította, mire ismét Brassóba ment s elfoglalta tanári állását, melyet 1712-től 1728-ig viselt. Midőn 1718. és 1719-ben Brassóban és környékén a pestis dühöngött, B. mint orvos működött és valószínűleg ekkor kapta a nemességet is a brechtenbergi előnévvel, melyet aztán utódai vezetéknév gyanánt használtak. Meghalt 1730. febr. 8. 72 éves korában.
Munkái:
1. Memoria pia Christi. Ravii ad Universit. Francofurt. celebrata. Franc. ad Viadr., 1678.
2. Oratio Josephi Victori in terra Marchica dicta. U. ott, 1678.
3. Dissertatio acad. congressus regum victoris et victi narrationem, quae exstat I. Reg. XX. 33. 34. gemino sensui vindicans. U. ott, 1678.
4. Disputatio inaug. medica de febribus. Argentorati, 1684.
5. Diatribe de vita gemellarum a thorace umbellicotenus coalitarum. U. ott és Párisban, 1584.
6. Traité de la circulation des esprits animaux. Parisiis, 1684.
7. Invitatio solennis ad studium historicum. Coronae, 1709.
8. Programma invitatorium ad demonstrationem emendationis temporum. Stephanopoli (Brassó), 1709.
9. Invitatio ad revelationem novi inventi, quo trihorio hebraizante addiscitur. Cibinii, 1710.
10. Göttlicher immerwährender Fest- und Historien-Kaländer. Hermannstadt, 1714.
Legkitünőbb munkáját, a keleti nyelvek szótárát, zsidó czímmel Fronius említi s utánna Trausch. Virgil Aeneisétis lefordította görögre és Thukydidest rumén nyelvre. Történetek cz. hőskölteményt is hagyott hátra, mely husz részből áll és a Rákóczy s Tököly idejebeli kurucz háborúkat tárgyalja. Trausch még néhány kézirati munkáját sorolja föl.
Horányi, Nova Memoria.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon.
Szabó Károly, Régi Magyar Könyvtár II. III. (kéziratban.)