Debreczen főbirája s országgyűlési követe, szül. 1757. nov. 1. Székelyhidon; korán lett Biharmegye tiszti ügyésze; 1787-ben Debreczen városa főjegyzőjévé választotta, sőt az 1796. országgyűlésre követűl küldte. Főjegyzői hivatalát 13 évig viselte, ekkor tanácsossá választották és 1802-ben ismét országgyűlési követűl küldték Pozsonyba. 1806-ban elhagyta tanácsosi hivatalát s a hevesmegyei Várkonyba ment lakni, hol gazdálkodott, mig nem 1822-ben Debreczen főbirája lett. Meghalt 1825. febr. 2. Debreczenben.
Munkái:
1. Luctus Szatmariensis et plausus Hevesiensis Debreczini, 1812. (Üdvözlő versek.)
2. A köznép számára készült kézikönyv, mely Szőlöske nevű falu állapotjának leirásában előadja: minemű hibák vesztegetik a köznépet és hogy kell azt orvosolni. Schlez után szabadon ord. U. ott, 1824. Két rész.
3. A falusi oskola, tanítók számára készült kézikönyv. Schlez után szabadon ford. U. ott, 1824. I. rész. (II. részének fordításában halála meggátolta.)
A reformatusoknak 1808-ban megujított énekes könyvébe a 234. éneket (Uram áldjuk szent nevedet...) irta.
Arczképe, olajba festve, a debreczeni főiskola könyvtárában van.
Tudományos Gyűjtemény 1827. IV. 124.
Danielik, M. Irók II.
Révész Imre, M. Ref. Egyház Énekes könyvéről 40.
Csokonai Album 221.
Vasárn. Ujság 1872. 22. sz. arczk.
Uj M. Athenás.
Kiss Áron, M. Népisk. Tanítás Tört. 145.
Petrik Bibliogr.