Bömches Frigyes (hoori lovag),
országgyűlési képviselő, nyug. m. kir. curiai biró, a III. oszt. Lipót-rend birtokosa, szül. 1805-ben Brassóban, egyik legrégibb szász polgári családból; az ottani gymnasiumban kezdte tanulását és Kolozsvártt a lyceumban végezte. 1828-ban hivatalba lépett a brassói magistratusnál, 1842-ben tanácsos lett és az 1847. erdélyi országgyűlésre őt küldték el egyik követüknek. Az absolutizmus korszakában, 1852-ben tanácsosnak neveztetett ki a kolozsvári kerületi törvényszékhez, hol 1859-ig működött; ekkor a szebeni főtörvényszékhez tették át. 1861-ben az alkotmányos mozgalmak kezdetével örömmel sietett vissza szülőföldjére, hol áprilban Brassó-vidék birájává választották meg. Több izben tagja volt a szász nemzeti universitásnak, jelesen 1863. okt., midőn a szász ispán Schmidt Konrád által vezérelt bürokrata többség egy fölterjesztést készített, melyben a kihirdetet országgyűlés ellen munkálva, Schmerling műveit, a februári alkotmányt és az oktroyált szebeni gyűlést, állították üdvösnek. Bömches ekkor kisebbségben levő elvbarátaival bátran föllépett a törvényes álláspont mellett és ellenvéleményt nyújtott be. Hasonló szellemben nyilatkozott az 1866. kolozsvári országgyűlésen mint Brassó követe. B. és társai a magyarok föliratát pártolták s a szász nemzet jogai és szabadságaira nézve apesti közös országgyűlésen kívánt maradandó kezességet nyerni, s az országgyűlés többsége a B. által benyújtott kivánalmakat pártolólag terjeszté föl. Brassó polgárai 1865-ben is őt választották meg képviselőűl a pesti országgyűlésre. Meghalt 1866. márcz. 4. Brassóban.
Országgyűlési beszédei a naplókban és politikai lapokban jelentek meg.
Vasárnapi Ujság 1866. 13. sz. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1867. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 4. sz. arczk. és gyászjelentés.