Bethlen Gábor követe a török portán, előbbinek fia, szül. 1566. jún. 14. Marosvásárhelytt, 1597-ben jegyző, 1599-től 1604-ig főbiró volt; a várépítésnek főindítója, a deési országgyűlésen 1603-ban városi követ, 1605-től fejedelmi táblabiró, 1606-ban Bocskay fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának megvivője s mint ilyen a törvényhozás tagja. Az 1613., 1618., 1625. években a portán ügyvivő, 1615-ben a nagyszombati, 1625-ben a gyarmati békekötésnél fejedelmi biztos. 1630-ban budai követ volt. 1633-ban még élt.
Első portai útjának (1613.) leirását és korának (1584-1612.) önkezűleg irt történeti rajzát gróf Kemény József és nagyajtai Kovács István kiadták Erdélyország Tört. Tárában (Kolozsvár, 1845. II. 15-43. l.); második konstantinápolyi követsége 1618. ápr. 18-tól 1620. ápr. 3-ig és függelékűl levelei Bethlen Istvánhoz 1618-19, megjelentek a gr. Mikó Imre Erdélyi Tört. Adatok II. 7-308. l. (Eredeti kézirata a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban van.) Emlékirata 1630. jan. 20-28. budai követségéről. (Tört. Tárban 1884. 694-708. l.)
Bod, M. Athenás.
Benkő, Transilvania II. 385.
Siebenb. Quart. VI. 169.
Horányi, Nova Memoria.
gr. Kemény József és Kovács István Erd. Tört. Tára II. 3. 15. 233.
Mikó Imre gr., Erd. Tört. Adatok II. 3-14.
Bud. Szemle IV. 1858. 44.
Egyet. M. Encycl. VI. 340. (Vass József.)
Kohn Sámuel, A szombatosok. Bpest, 1890. 77. l.
Tört. Tár 1881-85.