Kezdőlap

Boros Gábor (borosjenői),

bölcselettudor, főgymnasiumi tanár, szül. 1855. decz. 18. Nagy-Enyeden; középiskoláit ugyanott az ev. ref. főiskolában 1874. jul. 4. végezte. Az 1874-75. tanévtől kezdve a kolozsvári egyetemnél class. philologiát hallgatott, mire 1878. máj. 28. tanári vizsgálatot és ugyanakkor tudori szigorlatot tett a görög-latin irodalomból és neveléstanból. Az 1878-79. tanév alatt ösztöndíjjal a berlini egyetemen volt. 1879. okt. 1. a nagy-enyedi polgári iskolához, 1882. okt. 6. a nagyszebeni áll. főgymnasiumhoz nevezték ki r endes tanárnak, hol jelenleg is működik.

Első czikke: Egy római költő első szerelme a Hölgyfutárban jelent meg 1876. nov. 30., azóta 265 czikket irt a következő lapokba és folyóiratokba: Középiskolai Tanáregylet Közlönye (1880. 1887.), Egyet. Philol. Közl. (1880. 1882-84. 1887. 1890.), Magyar Polgár (1880. 257. sz. 1883. 217.), Közoktatás (1882-83.), Vasárnapi Ujság (1881.), Közérdek (1882. 13. sz.), Középiskolai Szemle (1882.), Új Nemzedék (1884.), Élet és Irodalom (1884.), Figyelő (Kemény Zs. társaság Közlönye 1884.), Fővárosi Szemle, Család és Iskola, Magyar Ifjúság Lapja (1883-84), Kolozsvári Közlöny, M. Salon (1884-85.), Kolozsvár, Képes Családi Lapok (1885.), Egyh. és Isk. Szemle, M. Népbarát, Fővárosi Lapok (1886-87.), Erdélyi Hiradó (1888. 8. 172. sz.), EMKE Emléklapjába (1888.), a nagyszebeni Naptárba (1887.), a nagyszebeni áll. főgymn. Értesítőjébe (1884.), Egyetemes Közoktatásügyi Szemle, Magyarság, Brassó, A lirai költés elmélete cz. értekezése a M. Szemlében (1890.) 50 arany jutalmat nyert; Középiskolai Szemle (1889. A szászok középiskolai oktatásügye). Homeros Odyssejának 2. éneke. (Nagyszebeni áll. Gymn. Értesítője 1884.) sat.

Munkái:

1. De arte oratoria Isocratia. Bpest, 1878.

2. A parabasis Aristophanes vigjátékaiban. U. ott, 1880. (Különny. az Egy. Philol. Közlönyből.)

3. Horatius satirái. U. ott, 1882.

4. Szemelvények a görög lantos költészet remekeiből, bevezette és jegyz. kisérte. U. ott, 1882. (Ism. Tanáregyl. Közl. XVI.)

5. Ciceronak A Lic. Archias mellett mondott védő beszéde, ford. és magy. Pozsony, 1882. (Tanulók Könyvtára 10.)

6. Horatius epistolái. Bpest, 1883.

7. Ciceronak Ligarius és Marcellus mellett mondott beszédei Pozsony, 1883. (Tan. Könyvt. 14.)

8. A magyar nemzeti irodalomtörténet vázlata. Bpest, 1883. (7. kiadás. U. ott, 1890.)

9. Caesar a gall háborúról Pozsony, 1883. (Tan. Kvtára.)

10. Aesop meséi, angolból ford. Bpest, 1883. (2 kiadás. U. ott, 1890.)

11. Corn. Nepos, ford. és magyarázta. Pozsony, 1884-86. (Tan. K.)

12. Platon: Kriton, Apologia és Euthyphron. U. ott, 1884. (Tan. K. 24. 31. 36.)

13. Utmutató a pályaválasztás könnyítésére Nagyszeben, 1889.

14. Euripides. Győr, 1890. (Egyet. Könyvtár 31.)

15. Lessing Laokoonja. Bpest, 1890.

16. Horatius Flaccus satirái U. ott, 1890. (Római Remekirók 30.)

Szerkesztette a Közérdek cz vegyes tartalmú hetilapot 1881. decz. 25-től 1882. okt. 29-ig Nagy-Enyeden; 1888. májustól kezdve szerkeszti a Budapesten megjelenő Tanulók Olvasó Tárát. (Jancsó Benedekkel.)

A nagyszebeni magyarság ügyében tevékeny részt vesz és itt 1883 óta tizennégy szabad előadást tartott.

Vasárnapi Ujság 1890. 15. 20. 49. sz. 1881. 16. 50. 1882. 1. 1883. 2. 10. 37. sz.

Egyet. Philol. Közlöny 1883. 1890.

Ország. Középisk. Tanáregy. Közlönye XVI. 193. 260. l.

M. Könyvészet 1856. 1889.

Fővárosi Lapok 1889. 347. sz.

M. Akad. Értesítő 1889. 3. sz.

Corvina 1890. 3. sz. és önéletrajzi adatok.