sz. Benedekrendi áldozó pap, főapáti helynök, szül. 1835. nov. 26. Komáromban, hol atyja B. László városi főjegyző volt; a gymnasium hat osztályát szülővárosában, a 7. és 8. osztályt Győrött végezte 1852-ben, midőn a sz. Benedek rendbe lépett Pannonhalmán, hol ujoncz évét töltötte és négy évig a theologiát hallgatta; egy évig Bakonybélben volt. 1858. decz. 21. áldozó pappá szentelték. Mint tanár Sopronban, Komáromban és Pannonhalmán működött; 1872-ben a pannonhalmi lyceum igazgatója, az elemi iskolák egyházi tanfelügyelője és a főapátsági terület esperese lett; ezen hivatalokat 1885. júliusig viselte. Jelenleg a pannonhalmi főapátnak az egyház-kormányban és lelki ügyekben általános helynöke.
A Családi Lapokba fordított beszélyt és a Religióba irt czikkeket 1876. és 1880-ban névtelenűl; hét egyházi beszéde jelent meg az Isten Igéje cz. folyóiratban (1883-85.), egy a Komáromi Lapokban. (1872.)
Munkái:
1. Nyilvános isteni tisztelet alatt követendő szertartási szabályok. Komárom, 1870.
2. Egyházi beszéd, melyet Gyulai Rezső első sz. mise áldozatának bemutatása alkalmával elmondott. U. ott, 1871.
3. Egyházi énekek és nyilvános isteni tiszteleti imák. U. ott, 1873. (2. bőv. kiadás 1876. 3. 1881.)
4. Egyházi beszéd a bakonybéli templom fölszentelése alkalmával. U. ott. 1878.
5. Az iszákosság ellen. U. ott, 1878.
6. Az uzsoráról. U. ott, 1879.
7. Szent Benedek élete. U. ott, 1880.
8. Vasárnapok megszenteléséről. U. ott, 1880.
Még tíz-féle Őrangyallevél, Komáromban és Bécsben 1881-83; a Válszalagokról, Bécs 1882-84. (öt kis fölvételi lap); végre a Szentháromság- és Jézus szive imaegyletekről, Komárom 1877. és Kalocsa, 1884. (Két kis fölvételi lap.)
Munkái, az egyházi beszédeken kívűl, mind névtelenűl jelentek meg.
Scriptores Ord. S. Benedicti.
Munkálatok LXVI. 398. és önéletr. adatok.