jogtudor, vallás- és közoktatási miniszteri titkár, előbbinek fia, szül. 1858. decz. 19. Komáromban; a gymnasiumot ugyanott és Pesten a kegyesrendieknél a jogi tanfolyamot az egyetemen 1875-79-ben végezte. 1881-ben jogtudorrá avattatott. Hivatalos pályáját a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnál kezdte 1879. máj. 31. mint joggyakornok; kevéssel reá a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumhoz rendeltetett be szolgálattételre s itt 1880. ápr. 28. segédfogalmazóvá, 1883. jan. 3. fogalmazóvá s 1888. jan. 26. czimz. miniszteri titkárrá léptették elő. Az országos régészeti és embertani társulatnak, a komárommegyei- és városi történetrégészeti egyletnek és 1890. febr. óta a történelmi társulatnak igazgató választmányi tagja s a budapesti egyetemen az államvizsgálati bizottságnak vizsgáló kültagja.
Irodalmilag a hazai müvelődéstörténettel foglalkozik és 1870 óta évenként utazásokat tett hazánkban, az osztrák örökös tartományokban, Olasz, Német, Belga, Franczia s Angolországban. Nagyobb értekezései jelentek meg az Archaeologiai Értesítőben (1885-87.), Művészi Iparban (1886-87.), több czikke a Vasárnapi Ujságban (1886.), Nemzetben (1887. 45. sz.) és több kisebb közleménye más lapokban is.
Munkái:
1. A Haller család művelődéstörténeti szempontból és nemzetségi könyvük magyar viselet-képei. Bpest, 1886. (Különnyomat a Turulból szines képekkel.)
2. Vázlatok a magyar viselet történetéből. U. ott, 1887. (Különnyomat az Archaeol. Értesítőből rajzokkal. Ennek folytatása: A magyar viselet IV. László koráig szintén az Archaeol. Értesítőben jelent meg 1895-87-ben.)
Horváth Ignácz Könyvészete 1887.
Budapesti Közlöny 1890. 47. sz. és önéletr. adatok.