miniszteri tanácsos, közalapítványi kir. ügyigazgató, szül. 1829. decz. 2. Udvardon, Komárommegyében, hol atyja megyei tisztviselő volt; a gymnasiumot Komáromban végezte s a papi pályára lépett az esztergomi főegyházmegyében s mint növendék pap előbb Pozsonyban, azután Nagyszombatban tanult. A szabadságharcz alatt 1849. máj. honvéd lett és Komáromban volt egészen a fegyverletételig mint hadnagy a 101. zászlóaljnál. Később tanulmányait folytatta s a jogtudományokat a pozsonyi kir. jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte. Ügyvédi oklevelet 1861-ben nyert. Hivatalos pályáját a muzslai járásbiróságnál kezdette és folytatta a komáromi s aranyos-maróti úrbéri törvényszéknél, honnét a kir. táblához rendeltetett be szolgálattételre s mint fogalmazó működött. 1867-ben a közalapítványi kir. igazgatósághoz ügyészszé, 1869-ben aligazgatóvá neveztetett ki. 1873-ban a m. kir. vallás- s közoktatási miniszteriumhoz osztálytanácsossá s 1876-ban közalapítványi kir. ügyigazgatóvá, egyúttal 1877-ben miniszteri tanácsossá s 1886-ban a kir. jogakadémiák részére állandó teljhatalmú miniszteri biztossá is kineveztetett.
Közigazgatási s egyházjogi czikkei éveken át a Közigazgatási Lapokban, Közigazgatási Közlönyben (1878. 1880-82. 1886.), Pesti Napló, Nemzet és Egyetértésben jelentek meg saját neve vagy B. F. jegy alatt és névtelenűl.
Munkái:
1. A magyar közigazgatás kézikönyve. A törvényhozás legujabb állása szerint. Budapest, 1876. 3 kötet.
2. Magyar államjog. U. ott, 1877.
3. A katholikus főpapi hagyatékok köröli eljárás és erre vonatkozó főbb rendeletek. U. ott, 1878.
4. A lelkészi congrua. U. ott, 1888.
Századok 1877. 788. 1887. 877.
M. Könyvészet 1887. és önéletr. adatok.