a pozsonyi kir. tábla birája, B. Ferencz ügyvéd, királyi kincstári tanácsos és Medveczky Aurora fia, szül. 1840. jún. 23. Máramaros-Szigeten, hol a gymnasium négy osztályát, az 5. és 6. osztályt mint magántanuló Szatmáron végezte. Atyja 1855-ben elhalálozván, édes anyja nyolcz gyermekével gyermekei neveltetése végett mostoha anyagi viszonyok közt Pestre költözött. B. Emil a 7. gymnasiumi osztályt itt a piaristáknál, a nyolczadikat Kassán járta 1857-ig; ekkor Pesten orvosnövendék lett, de 1858-ban a jogra tért át. 1861-62-ben nevelő volt a gr. Bolza-családnál. 1863-ban ügyvédi irodában dolgozott és a kir. táblánál jurátuskodott. 1864-ben ügyvédi vizsgát tett és 1866 elején Jász-Árokszálláson telepedett le; ő szervezte a jászkun-kerületi Deák-pártot és annak vezérszónoka volt 1867-72-ig. A kir. biróságok szervezése alkalmával 1872. jan. 1. a birói pályára lépett Jászberényben, hol kir. törvényszéki biró volt 1885. augusztusig, mikor Szolnokra helyeztetett át. 1887. máj. a pesti kir. itélőtáblához rendes birónak neveztetett ki; a legujabb szervezéskor (1891.) Pozsonyba helyezték át.
Első verse 1858-ban jelent meg a Hölgyfutárban (és 1859. 1862.); azóta számos költeményt, beszélyt, utiképeket, történelmi s irányczikkeket irt a következő lapokba: Napkelet (1860.), Divatcsarnok (1860-63.), Nefelejts (1861-63. 1871. 1873.), Vasárnapi Ujság (1863-66. 1868. 1876. 1884.), Magyar Ember Könyvtára (1863.), Főv. Lapok (1864-65.), Igazmondó (1871.), Figyelő (1871. 1875.), P. Napló (1877. 18. sz.), a Tavasz szépirod. Zsebkönyvbe (1871.) és a M. Orvosok és Term. Munkálataiba (XIX. 1878. Kirándulás Viskvárhegyre). Értekezéseinek nagy része névtelenül jelent meg. Irt még a következő vidéki lapokba is: Jászkun Figyelő, Lehel Kürt, Jászberény és Vidéke. Nejének 1874. aug. történt halála mélyen hatott kedélyére s azóta csak igen ritkán találkozunk nevével az irodalomban.
Munkája: Bolgár Emil költeményei 1856-1883. Bpest, 1884. (Ism. Egyetértés 248. sz.)
Önéletrajzi adatok.