bölcselettudor és tanár, szül. 1843. június 19. Kadarkúton (Somogym.), hol atyja néptanító volt; iskoláit Csurgón kezdte; a gymnasium 7. osztályát Pápán, a theologiát 1863-65-ben Pesten hallgatta. 1868-ban Sárospatakra ment a theologiai szak rendkivüli, a következő évben rendes tanáráúl. 1877-ben a theol. szakról a bölcseleti szakra tétetett át. 1885 őszén lemondván sárospataki tanárságáról, a budapesti egyetemen a neveléstörténet magántanára lett és a budapesti II. és VI. ker. községi középkereskedelmi iskola tanára.
Czikkei a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1871. 1884.), Budapesti Napilap (1871-73.), Reformban (18710-73.), Révész Figyelmezőjében (1872-76.), Figyelőben (1875), Pesti Naplóban (1876. 95. sz.), Fővárosi Lapokban (1878. 1886.), Debreczeni Prot. Hetilapban (1882. 1884.), Egyetértésben (1886. 176. sz.) és a debreczeni tanáregylet Évkönyvében (1880.) jelentek meg.
Munkái:
1. Vallás és tudomány. Sárospatak, 1871.
2. A középiskola eszménye. Bpest, 1874.
3. Egy középiskola. Sárospatak, 1882. (Ism. Bud. Szemle XXXI.)
4. A szabadság némely korlátairól. U. ott, 1884.
5. A társadalom befolyása az államra. Bpest, 1886. Szerkesztette a Sárospataki Lapokat 1881. decz. 10-től 1882. okt. 16-ig; 1885-től egyik, 1889-től fogva önálló szerkesztője a Magyar Philosophiai Szemlének és 1888 óta az Egyetértés tanügyi rovatának.
Álneve: Rinya a Reformban.
Uj M. Athenás.
Századok 1886. 458. és önéletrajzi adatok.