ügyvéd és a Petőfi-társaság tagja, szül. 1845. szept. 29. Rimaszombatban Gömörmegyében; a hetvenes évek elején jött fel a fővárosba lakni, a hol kis ideig ügyvédkedett is. A Petőfi-társaság 1877-ben tagjává választotta. Súlyos szivbaja miatt 1880-ban kénytelen volt vidékre tenni át lakását és azóta keveset is ir.
Szépirodalmi dolgozataival 1876-ban lépett föl először; ettől kezdve szépirodalmi lapjaink sűrűn közölték elbeszéléseit; irt a Fővárosi Lapokba (1876-79. 1889.), Koszorúba (1879. 1881.), Bajai Közlönybe (1878), Vasárnapi Ujságba (1880. 1882.), Havi Szemlébe (1880.), Prot. Naptárba (1878-85.), Jogtudom. Közlönybe (1882.)
Munkái:
1. Elbeszélések. Bpest, 1878. (Ism. Petőfi-Társ. Lapja 13. sz.)
2. A magyar nemzet története. I. kötet. 1-4. könyve. U. ott, 1878. (Ism. Századok 766. l. Bud. Szemle 1879. A munkát Sebestyén Gyula folytatta.)
3. Az életből. Elbeszélések. U. ott, 1883. (Ism. Koszorú.)
4. Négy eredeti elbeszélés. U. ott. év n.
Két seb cz. regénye megjelent a Petőfi-társaság Lapjában (1878.) és az Anyátlan czíműt a Nemzeti Hirlap közölte a 70-es évek végén.
Szerkesztette és kiadta a Mulattató Ujság cz. képes néplapot 1878. szept. 15-től 1879. febr. 2-ig Budapesten és a Gyöngyösi Lapokat keletkezésétől 1880. okt. 7-től 1887. szept. 29-ig. Kossuth Lajos levelet intézett hozzá a népies irodalom érdekében 1879. febr. 28. (Vasárn. Ujság 1880. 12. sz.)
Egy pár elbeszélését németre is lefordították; egyik A galagonya bokor az Auf der Höhe-ben pályadíjat nyert.
Önéletrajzi adatok.