bölcselettudor, ev. ref. főiskolai tanár, szül. 1840. febr. 5. Zsadányban, Biharmegyében, hol atyja leányok tanítója volt. Az első latin osztályt Nagyváradon, a többit Békésen és Debreczenben elvégezvén, ugyanitt hallgatta a theologiai tantárgyakat is. Meglátogatta a bécsi és párisi egyetemeket, az utóbbi helyen a Sorbonneban két évet töltött; ezután Utrechtbe ment, majd Németország, Hollandia, Belgium és Svájcz egyetemein hallgatta a bölcseleti (különösen a Herbart rendszerét fejtegető) előadásokat. 1868-ban tért haza s a szatmári gymnasiumhoz választatott tanárnak. 1873-ban jött a fővárosba a ref. főiskolához mint a philosophia tanára. Bölcselettudorrá 1875-ben avattatott föl a budapesti egyetemen, hol 1882-ben magántanár lett. 1888-ban agybántalmak mutatkoztak nála, miért is a lipótmezői gyógyintézetbe vitték, hol nov. 28. meghalt.
Irodalmi első föllépése még tanuló korára esik; tanuló társai közt mint költő tünt ki, több alkalmi költeménye s pályanyertes műve jelent meg a debreczeni lapokban (így a Debreczeni Közlönyben 1860.), egy a Vasárnapi Ujságban (1861.) is. A korán elhalt M. Kovács Gyulának, mint tanulótársának és barátjának költeményeit ő bocsátotta közre 1862-ben életrajzzal is ellátva. A debreczeni Koszorú cz. emlékkönyv is hozott tőle három költeményt. Értekezései és birálatai, leginkább paedagogiai s bölcseleti czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Szamos (1869-71. 1883.), Figyelő (1874.), Orsz. Középt. Tanáregylet Közlönye (1875. 1880-82.), Néptanítók Lapja (1874-től 1886-ig rendes munkatársa), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1880.), a debreczeni Prot. Lap (1881.), Bud. Szemle (1881.), M. Philos Szemle (1882.), Koszorú (1883-84.), Vasárnapi Ujság (1884.), Nemzeti Nőnevelés (I. IX. k.) és P. Napló; végre a Szatmári ref. Gymn. Értesítőjében (1880.) a Budapesti ref. Gymn. Értesítőjében (1881.) és a tiszántúli ref. tanáregylet Évkönyvében (1881.)
Munkái:
1. Kifejezett közérzelem Révész Bálint urnak, a tiszántúli egyházkerületi főjegyzőségre lett örvendetes megválasztása alkalmával a főtanodábani tisztelői részéről. Debreczen, 1856. (Költemény.)
2. Carmina votiva suis majestatibus sacratiss. Francisco Josepho I. Austriae imperatori... item conjugi augustiss. Elisabethae. U. ott, 1857. (Latin és magyar szöveggel.)
3. Rövid nevelés- és oktatástan. Pest, 1872.
4. A philosophiai tudományok encyclopaediája. Bpest, 1875.
5. Az iskolai nevelés elvei s gyakorlata. Currie után angolból átdolgozva. U. ott, 1876.
6. Általános és hazai művelődéstörténet. U. ott. 1884. Két kötet. (Ism. P. Napló 261. Egyetértés 261. Prot. Egyh. és Isk. Lap 41. sz.)
7. Embertan. U. ott, 1885. Két rész.
8. Iskolai és házi neveléstan. U. ott, 1885.
9. Egyetemes és részleges esthetika. U. ott, 1885. 8 füzet.
10. Iskolai szervezettan. U. ott, 1885.
11. Tiszta gondolkodástan vagy logika. U. ott, 1886.
12. Bölcsészettörténet. I. füzet. U. ott, 1886.
13. Népiskolai oktatástan részei: általános oktatástan és iskolai szervezettan. U. ott, 1886.
Alapította és szerkesztette a Szamos cz. társadalmi hetilapot (1869. jan. 3-tól 1873-ig), melyet vezérczikkekkel s költeményekkel többnyire ő látott el; itt használta a Böszörményi, Bujdosó álneveket.
Kiss Kálmán, Szatmári ref. egyházm. tört.
Moenich és Vutkovich, Magyar Irók Névtára 431.
Figyelő X. 1881.
Kiss Áron, M. Népisk. Tanítás Tört. 208.
Uj M. Athenás.
Petrik Könyvészete.
Acta Reg. Scient. Univ. Hung. Budap. 1882. 72. 1883. 47. 1884. 93.
M. Könyvészet 1885-87.
Verédy, Paedag. Encycl. 93.
1888: Főv. Lapok 283. 330.
P. Napló 330.
Egyetértés 331.
Vasárnapi Ujság 50. sz. arczk.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 49.
Aradi Közlöny 327.
Néptanítók Lapja 97. sz. és önéletrajzi adatok.