kőnyomó-intézet tulajdonosa Szebenben, szül. 1787. máj. 10. Berethalomban Nagy-Küküllőmegyében; iskoláit a medgyesi és nagy-szebeni ág. ev. gymnasiumban és a kolozsvári ev. ref. gymnasiumban végezvén, a papi pályára szentelte magát és a berethalmi ág. ev. község tanítója lett (1811.), hol egyszersmind az erdélyi ág. ev. superintendens titkára volt; 1814. okt. 2. az ujfalusi (Felső-Fehérmegye) község lelkészévé választotta; azonban nagy előszeretettel viseltetvén a rajzolás és festés iránt és a Senefelder által föltalált kőnyomás által ösztönöztetvén, Nagy-Szebenbe költözött és ott 1822-ben alapította az első kőnyomó-intézetet; ennek élt ezután és a természettudományoknak; ő alapította, töbek társaságában, 1848-ban az erdélyi természettudósok társaságát, melynek vezetője és elnöke lett 1866. okt. 27. történt haláláig, miután 17 évig világtalan volt. 1845-ben a jassyi orvostársaság, 1852. a frauendorfi kertészeti társulat, 1861-ben a dresdai Isis term. társaság választották tagjukká.
Munkái:
1. Anleitung zum Gebrauche beweglicher Buchstaben. Hermannstadt, 1824.
2. Elementarformenlehre, Beiträge zur Begründung des Unterrichts im Schreiben und Lesen. U. ott, 1840.
Értekezései és czikkei: Gegen «Boués Gemälde von Deutschland und den angrenzenden Ländern mit Einschluss Siebenbürgens.» (Jahrbuch für Mineralogie etc. von C. Leonhard und Bronn. Stuttgart, 1832.), Beiträge zur geologisch-geognostischen Kenntniss von Siebenbürgen (Transsilvania I. 1833.), Zur Industrie (U. ott, II. 1833.), Beitrag zur Gebirgskunde Siebenbürgens. (U. ott), Über des Vorkommen des Karpathen-Sandsteines in Siebenbürgen (Jahrbuch für Mineralogie und Petrefaktenkunde von K. L. Leonhard u. H. G. Bronn. Stuttgart, 1834.), Versuch einer Naturbeschreibung von Siebenbürgen (Transsilvania 1840. 4. sz.), Über die in Siebenbürgen vorkommenden Land- und Süss-Wasser-Mollusken (U. ott, 1847.), Verzeichniss der Land- und Süsswasser-Mollusken Siebenbürgens (Verh. u. Mitth. d. Sieb. V. für Naturw. II. 1851).
Wiener Zeitung 1866. 269. sz.
Verhandl. u. Mitteil. d. Naturw. 1866. 10. sz. (Czekelius Dániel.)
Trausch, Schrifsteller-Lexikon III. 557. l. és Zimmermann Ferencz szives közlése.