gymnasiumi tanár, szül. 1821. júl. 21. Bialán, Gácsországban, hol tanulását kezdte; gymnasiumi s bölcseleti tanulmányainak befejezése után a reáltudományok felé fordult és a selmeczbányai akadémián elvégezte a szabályszerű négy évet (1844-48.), mire bányamérnökké lett. A szabadságharcz idején a honvédek közé lépett és részt vett több csatában, így Buda ostrománál és Kápolnánál is. A lezajlott harcz után mint tüzérfőhadnagy tért vissza félben hagyott pályájára, és 1851-1857-ig kataszteri mérnök volt. 1857-ben a kassai főgymnasiumnál (s egyuttal a reáliskolánál is) mint természetrajzi melléktanár alkalmaztatott. 1859-ben az eperjesi főgymnasiumhoz tették át, hol 1863-ig helyettestanárként működött. 1863-66-ig magán-bányamérnök volt. 1867-ben a szabadkai főgymnasiumnál lett helyettes tanár, hol 1867-68-ban mint rendes tanár működött. 1868-ban letette Budapesten a tanári szakvizsgálatot; a természetrajznak az egész gymnasiumban való tanítására nyert, képesítést mire rendes tanárnak a beszterczei főgymnasiumhoz neveztetett ki, hol 1881. febr. 20. történt haláláig működött.
Úttörő volt Magyarországon (1879. óta) a górcsövi praeparatumoknak iskolai czélokra való olcsó előállításában és terjesztésében. Mihálka Antal, Ásványtan alapvonalai főgymn. és főreáliskolák használatára cz. sokáig versenytárs nélkül használt munkáját negyedik (Pest, 1864.) és ötödik kiadásban (U. ott, 1873.) átdolgozta.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Beszterczebányai kir. kath. Főgymn. Értesítője 1880-81. és gyászjelentés.