Bethlen Kata (bethleni grófnő),
gr. B. Sámuel és Nagy Bóra leánya, a történetiró B. János unokája, szül. 1700. nov. 25. Bonyhán; 1717. szept. 11. férjhez ment Haller László grófhoz s ennek 1719-ben pestisben bekövetkezett halála után 1722-ben Teleki József grófhoz, kitől 1732-ben ismét özvegygyé lett. Meghalt 1759-ben. Bod Péter tartott fölötte gyászbeszédet.
Bod Péter a grófné udvarát, hol hat évet töltött papi hivatalban, jól berendezett zárdához hasonlítja; élete mások előtt példa és világos tükör volt; szent elmélkedésekben folytak napjai. Tudományt kedvelő főurnő volt, az orvoslást és fűvészetet Köleséri Sámuel, Simoni Márton és Borosnyai Mártontól tanulta s a szegényeket gyógyította. Válogatott magyar könyvtára volt, melyet a nagyenyedi kollegiumnak hagyott.
Munkái:
1. Bujdosásnak emlékezetköve. Debreczen, 1733. és 1735., Győr, 1783., Pest, 1785. 4. bőv. kiadás Kassa, 1803., Nagyvárad, 1806., Pozsony, 1839., Budapest, 1853., Debreczen, 1859. jav. és bőv. kiadás Komárom, év n.
2. Védelmező erős pais. (Szeben, 1759. Irta 1751-ben febr. 25. Hévizen), ujra nyomt. Győr, 1761.
3. Életének maga által való rövid leirása. H. és év n. (Ujra kiadta K. Papp Miklós, Kolozsvár, 1881.)
Bod Péter, Tiszta fényes drága bibor azaz halotti beszéd gr. B. K. felett. 1762. és M. Athenas.
Weszprémi, Succincta Med. Biogr. I. 18.
Horányi, Memoria.
Egyetemes M. Encycl. VI. 182. (Vas J.)
Szinnyei Repertoriuma. Tört. I. II.
Szilágyi Sándor, Tört. Vértanui 379.
Szigeti Album.
M. Könyvészet 1881.
Endrődi S., Magyar Hölgyek Életrajzai 5. füzet.
Faylné, M. Irónőkről.
Petrik Bibliographiája.