Erdélyország kanczellárja, B. Farkas és Kemény Anna (K. János fejedelem leányának) fia, szül. 1613-ban; árván maradván, mostoha atyja Macskási Ferencz neveltette Kereszturi Pál által, midőn az unitárius vallásból a református vallásra tért át. Több évig a frankfurti egyetemen tanult, honnét 1630. szept. jött el. Midőn II. Rákóczi György fejedelem 1657-ben Lengyelországba ment, krakkói parancsnokká tette őt. Az 1641-44. országgyűlésen szerepelt és az 1644. hadjáratban részt vett. 1656 tavaszán Küküllőmegye főispánságát kapta. 1659-ben kanczellárrá választatott. 1662-ben Fehérmegye főispánja és Udvarhelyszék főkapitánya lett. A nagy-enyedi főiskolát, melyből a török és tatár pusztítások után az ifjuság magát Kolozsvárra vonta, az ő tanácsára helyezték vissza Nagy-Enyedre és ő annak főgondnoka s az udvarhelyszéki iskola alapítója volt. Meghalt 1678. febr. 28. Nagy-Szebenben.
Munkája: Rerum Transylvanicarum libri quator (Szeben), 1663. és (Amsterdam) 1664. (Németre fordította Tröster János, Das bedrängte Dacia czímmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. czímmel ujabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. czímmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.
Leveleit 1674-ből Apafy fejedelemhez a Hon és Külföld (1842. 81.) és Erd. Prot. Közlöny (1871. 16. sz.) hozta. Levele az erdélyi fejedelem asszony I. Apaffy Mihály neje Bornemissza Annához 1662. aug. 21. Szász-Medgyes (Tört. Lapok II. 1875. 21. sz.). Bizonyítvány levele Theököly István mellett 1663. máj. 6. (U. ott, 22. sz.)
Bod, M. Athenás.
Horányi, Memoria és Nova Memoria.
Sieb. Quartalschrift V. 290.
Egyet. M. Encycl. VI. 181.
Bud. Szemle IV. 422.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 280.
Gr. Lázár Miklós, Erdély Főispánjai.
Petrik Bibliographiája.