bölcselettudor, vizimérnök és a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1787. febr. 12. Magyar-Kanizsán Bácsmegyében, hol atyja város birája volt; 1800-ban a szegedi algymnasiumba ment; az 5. és 6. osztályt Temesvártt végezte, a bölcseletet Egerben az érseki papnevelőben hallgatta. A mérnöki s mezőgazdasági tudományokat 1806-tól Pesten tanulta s a mérnöki szigorlatokat 1810-ben tette le. Podmaniczky József báró, mint Sárviz szabályozási kir. biztos rábizta a Sárviz-szabályozási térkép elkészítését és a sárvizi munkálatokhoz 1811 tavaszán mérnöknek nevezte ki. 1813 tavaszán okleveles mérnök, 1814-ben Eszterházy Károly gróf uradalmi mérnöke lett. 1816-19-ben a Kaposviz szabályozásának tervét is elkészítette. 1819. jan. 29. bölcselettudorrá avatták. A Duna szabályozását átmetszésekkel Baja és Báta közt végrehajtotta. A lincz-budweisi vasuttársaság megbizásából 1827-28-ban a vasutra káros hatású vizfolyásokat igazgatta ki. Figyelmeztette hazafiait a Duna medrében Vaskapunál a hajózást gátló kőszirtek szétrobbantására; minek következtében 1830-ban gr. Széchenyi Istvánnal a Dunán Galaczig, onnan Konstantinápolyba utazott. A m. tud. akadémia 1831. febr. 17. választotta lev. tagjai közé. 1835-től kezdve a Fejér-, Fekete-Kőrös, Csigér, Tőz vizek szabályozását végezte. A központi vasutnak Pozsonytól Szolnokig 1848-49-ben technikai igazgató mérnöke volt. Meghalt 1852. febr. 29. Duna-Földvárott. Győry Sándor tartott fölötte emlékbeszédet az akadémiában 1852. máj. 3.
Értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Tudományos Gyűjtemény (1830-31. 1836-37.), Sas (1831.), Jelenkor, Társalkodó (1836-37.), Hirnök, Századunk (1840.) sat.
Munkái:
1. Mappa regulationem flu viorum Sárviz, Kapos et Sio, ostrique lacus Balaton cum exsiccata his adja cente antea inundata regione exhibens. Pesthini. (1825. magyarázó szöveggel.
2. A mezei gazdaságra, mesterségekre és kereskedésre alkalmaztatott inzsenirségről. U. ott, 1830. (Különnyomat a Tud. Gyűjt.-ből.)
3. A Duna világkereskedési és mocsárkiszárítási tekintetben. U. ott, 1831. (Különny. a T. Gyűjt.-ből.)
4. Magyarországi hydrotechnikából próbáúl. U. ott, 1831. (Különny. a Sas-ból.)
5. Vizi természeti törvény próbáúl. U. ott, 1831. (Különny. a Tud. Gyűjt-ből.)
6. Magyarországi hajós folyó nagy ágozat. U. ott. 1836. (Különnyomat a Tud. Gyűjt.-ből.)
7. Kolozsvártól Gráczig hajózható országos nagy csatorna tervének, és a földszin s folyóvizágy ótalmi elvének előadása. U. ott, 1839. (Ism. Figyelmező.)
8. Mérnöki irányzatok. U. ott, 1843. Két térképpel és egy táblával.
9. Duna-tiszai hajózható csatornáról. U. ott, 1844.
Hátrahagyott kézirataiból a P. Napló (1857. 28. sz.) közölte A duna-balatoni hajozási csatorna tervét és a Mérnök-Egylet Közlönye (II. 1868.) Böngészetet hozott irományaiból.
Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai 17.
Ujabbkori Ismeretek Tára.
M. Akad. Értesítő 1852. 200. (Győry Sándor.)
Gazdasági Lapok 1852. 13. sz.
Értesítő 1852. 21. sz.
Pesti Napló 1852. 597. sz.
Aradi Utasító Naptár 1857. 44. l.
Pesti Frigyes, Világtörténeti Napjai I. 161. 230. (halála napja febr. 29.)
M. Akad. Almanach 1863. 273.
Vasárn. Ujság 1866. 17. sz. arczk.
M. Mérnök-Egylet Közlönye 1869. 151. l. (Molnár Pál.)
Szinnyei Repertóriuma. Term. I. 119.
Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1878.
Galgóczy Károly, Az Orsz. M. Gazd-Egylet Emlékkönyve III. Bpest, 1883.
Petrik Bibliographiája.