Bessenyei György (nagy-besenyői),
m. kir. testőr, B. Zsigmond megyei táblabiró és Ilosvay Mária fia, szül. 1747-ben Kerczelen, Szabolcsmegyében; nyolcz éves korában a sárospataki kollégiumba adták föl, honnan atyja, a poézis végzése után (1760), haza vitte s egy évig házi tanításban részesítette, mely latin stilusgyakorlatokra szorítkozott; ezután tétlenűl töltött négy évet az apai házban. Szabolcsmegye ajánlására az ujonnan fölállított magyar kir. testőrséghez 1765-ben Bécsbe ment és jún. 8. vétetett föl. Itt kezdett tanulni és évekig kitartó szorgalommal foglalkozott a tudományokkal. 1768. végén és 1769. elején Olaszországban utazott. Betegsége miatt mint gárdahadnagy vált meg a testőrségtől. Beleznay Miklós tábornok közbenjárására titkos ügynöke lett a magyarországi négy ref. superintendentiának 2000 frt fizetéssel. Bécsben élt tehát az irodalomnak, mert uj hivatala nem sok idejét vette igénybe. A superintendentiák 1775-ben elvonván tőle fizetését, hogy mint udvari ember úri módon megélhessen, 1779. aug. 15. a kath. hitre tért és ekkor 2000 frt évi kegyelempénzt és az udvari könyvtárnál tiszt. másodőri hivatalt kapott. József császár megvonván tőle a kegyelemdíjat, 1782-ben szüleihez Berczelre költözött és 1785. évben biharmegyei pusztakovácsi örökségét vette át. Itt remete életet élt 1804-ig, midőn bátyjának, Lászlónak leánya Anna oda költözött hozzá ápolónak, ki utolsó éveinek ridegségét enyhíteni iparkodott. Végrendeletét 1810. nov. 27. irta, midőn már súlyos beteg volt és 1811. febr. 25. bontották azt föl; ekkor már ő nem volt az élők közt. A mily phiosophusi életet élt és csendes napjait mezei gazdálkodással, irás-olvasással töltvén, csak kevés emberrel érintkezett; olyannak óhajtotta temetését is: rokonai temették el egyházi szertartás nélkül, udvari kertjében egy nagy árnyékos fa alá. Haláláról az első hir a Hazai s Külf. Tudósításokban június 8. jelent meg, hol róla mint néhány hét előtt megholtról emlékeznek meg; innen került halálának ideje, tévesen májusra irva legtöbb életrajzába. Az akadémia 1872. decz. 15. ülte meg a magyar irodalom ujjászületésének százados évfordulóját Toldy indítványára; ekkor Lónyay Menyhért elnöki beszédet, Toldy emlékbeszédet tartott és Szász Károly ez alkalomra irt költeményét olvasta fel; a Kisfaludy-társaság pedig a költő szellemének hódolva, kiadta Závodszky Károly Bessenyei Györgyről irt tanulmányát Sirját Puszta-Kovácsiban, 1883. évi június 10. óta díszes emlékkő jelöli, melynek ünnepélyes leleplezésén a magy. tud. akadémia és a Kisfaludy-társaság képviselői, a debreczeni főiskola, nagyváradi akadémia küldöttei és a költő rokonai is megjelentek.
Munkái:
1. Ágis tragédiája öt játékban, versekben és Agiaris keserve. Bécs, 1772. (Mária Teréziának ajánlva.)
2. Hunyadi László tragédiája, három játékban, versekben. U. ott. 1772. (Ez volt első munkája, 1676-ben irva; toldalékúl: Elegyes versei.)
3. Az embernek próbája, philosophiai költemény négy levélben. U. ott, 1772. (toldalékul ismét elegyes versek s kötetlen darabok.)
4. Az eszterházi vigasságok. Bécs, 1772. (Végen: Delfén. Ism. Vajda Viktor Főv. Lapok 1881. 280. sz.)
5. Buda tragédiája öt játékban. Pozsony, 1773. (Versben; Kézirata a n. muzeumban. Ism. Főv. Lapok 1882. 9. sz. 2. kiadás. Attila s Buda trag. U. ott, 1787.)
6. A szent apostol Tamás, mint ellene állhatatlan bizonysága a Jézus Krisztus istenségének... németből fordította. (Mária Terézia parancsolatjára.) Pozsony, 1773.
7. Die Amerikaner (B. kézirata? Megjelenéséről nincs tudomásom.) Kazinczy Ferencz magyarra fordította ezen czímmel: Az amerikai Podotz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése. Kassa, 1776.
8. Lucanus első könyve. Pozsony, 1776.
9. Bessenyei György Társasága. Bécs, 1777. (egy kis gyűjtelék saját, úgy Orczy, Barcsay és Báróczi verseikből, kik mint költők először itt léptek föl.)
10. Futó darabok. U. ott, 1777. (philosophiai s tanköltői darabokkal.)
11. Anyai oktatás. U. ott, 1777. (erkölcsi levelei egy anyának leányához.)
12. A mi urunk Jézus Krisztus haláláról való gondolatok, francziából. Pozsony, 1777. (Censurai példány a n. múzeumban. Az előszóul szolgáló tudósításból tudjuk meg, hogy eredetileg Mária Terézia franczia nyelven irta s kinyomatta Bécsben. B. e műnek egy példányát magától a királynétól kapta és ezt fordította le.)
13. A filosofus (vígj. 5 játékban.) Pest, 1777. 2. kiadás. Bpest. 1881. Gyulai Pál előszavával. Olcsó könyvtá 138. (Először adatott a budai szinpadon 1792. jún. 4., azután jún. 9. és 1793. júl. 10. 1881-ben ismét adatott a nemzeti szinházban. Ism. P. Napló 219. 220. sz. Pulszky K. Vasárn. Ujság 33. Gyulai Pál. Hon 226. Magyarország 222. 226. sz.
14. Die Geschäfte der Einsamkeit Wien, 1777. (bölcseleti tartalommal.)
15. Hunyadi János élete és viselt dolgai. Bécs. 1778.
16. Magyarság. H. n., 1778. (szózat a magyar nyelvnek a tudományokban felvétele iránt; ujra lenyomtatva a Tud. Gyűjt. 1896. l.)
17. A holmi. Bécs, 1779. (bölcseleti, irodalmi és költői tartalommal.)
18. A magyar néző. (Bécs, 1779. bölcseleti.)
19. A hármas vitézek, vagy tirumviratus (szomj. 5 felv.) Voltaire szerint. Bécs, 1779.
20. Galant levelek. (Jankovich szerint Bécs, 1779-80. francziául is: Lettres Galantes czím alatt.)
21. Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék. Bécs, 1790. (A tek. és ns. magyar hazának kegyelmes és nagys. főrendihez... egy hazáját és nemzetét híven szerető magyar; iratott 1781-ben, kiadta a szerző neve nélkül Révai az országgyűlés alatt.)
Hunyadi czímű, Mátyás királyról szóló époszának hat énekéből, melyet Hunyadi Lászlója végén igért, de a censura eltiltott, abból a Magyar Museumban (1788-89. I. 121-132.) mutatványokat közölt Bacsányi; ugyanakkor dolgozott Homerus rövidített fordításán is és kiadta Voltaire Mahometjét Zechenter fordításában Pozsonyban (1779.) B. munkásságának első tizedében készültek még: A magyar nemzetnek szokásairul, erkölcseirül, uralkodásának módjairul, törvényeirül s nevezetesebb viselt dolgairul. Első könyv. (XI. század) és kiegészítésül: Egész Europa formája a XI. százban;
A törvények utja (bölcseleti) és Tudós társaság (értsd: társalkodás, beszélgetés), az emberi boldogság legbiztosb utjáról. Ezek a Mátyás királylyal együtt a censura által eltiltatván, B. az elsőt, mely Magyarország philosophiai történetének csak első része, nem folytatta s mind a négy művet 1778-ban a pálosok pesti könyvtárában letette. Toldy ezeket 1839-ben a benczések pápai könyvtárában fölfedezte s az akadémia és maga számára lemásoltatta. Bessenyei gróf Telekinek, rímes versezet 1781. körül (nemz. múzeumban.) Végre ez időszakból valók: Töredéke a magyar nyelv kimíveltetéséről. (Tud. Gyűjt. 1823. l.)
Kézirati munkái még: A méltóság keserve, első könyv, tanköltemény 12 szakaszban 1796. (eredetije Toldy könyvtárában volt); A természet világa, vagy a józan okosság, tankölt. 3 könyvben s 8 kötésben 1794-1801. (1804-ben nyújtotta be a revizori hivatalhoz; eredetije a nemzeti múzeumban); Debreczennek siralma, leiró költ. a debreczeni hires égésről 1802. (eredetije a n. múz.); Az ember, az anglus Popenak elméje szerint (a n. múzeumban), Tarimenes utazása, philosophiai regény 1804. (másolata I-V. szakasz a n. múzeumban; mutatványa megjelent a Szépirodalmi Lapokban 1853. 29. 30. sz. A kéziratot ism. dr. Nagy Sándor, Egyet. Philol. Közlöny IX. 1885. és Beőthy Zsolt, Szépprózai Elbeszélés II.); Laisz, vagy az erkölcsi makacs, vígj. öt játékban és versekben (eredetije Kazinczy Gábor gyűjteményében); Dudásból lett doctor, vígj. (Hazai s Külf. Tudósítások 1811. I. 46. sz. említik); Egyéb szindarabok (egyik szabolcsi rokonának ajándékozta); Rómának viselt dolgai, két kötet 1802-03. (eredetije a n. múzeumban, mutatványa a Tud. Gyűjteményben, 1820. II. 3 2-44.); A társaságnak eredetéről és országlásáról (1802. egy hozzáragasztott levéllel együtt a sárospataki könyvtárban); Magyarország törvényes állása, 1804. (eredetije a n. múz. és sárospataki könyvtárban); Magyarországnak törvényes állása és toldalék 1804. (n. múzeumi s. sárosp. könyvt.); A bihari remete, vagy a világ igy megyen, 1804. (eredetije a n. múzeumban); Az értelemnek keresése e világnak testében és határa annak ismeretiben. A bihari remetének második darabja 1804. (u. ott.); Bessenyei Gy. levele a czeglédi plébánoshoz (ered. a sárospataki könyvtárban); Sully miniszternek élete (Hazai s Külf. Tud. 1811. I. említik); Beszéd az országnak tárgyáról (n. múzeumban.) Az Urvacsorájának titka a kenyérbe és csudája a Krisztus testébe. (Ezen névtelen munka Szilágyi István szerint neki tulajdonítnadó; 1817. évben lemásolta Igyártó Miklós, s most a m.-szigeti ref. collegium levéltárában őrzik.) A kedvetlen okos, vígj. és Podkorótz krónikája vagy a gorgonai zarándok cz. munkáknak csak czímei maradtak fenn Miller Jakab könyvvizsgáló külön véleményében (Nagyvárad, 1792. aug. 26.)
Levelei: b. Zay Pétrhez (Bécs, 1774. máj. 6. 13. 21. Figyelő X. 154.). Szinyei Gerzson is közli egyik levelét, melyet 1774-75. táján irt egy ismeretlenhez (Figyelő VII. 155.); két levelét mint a magyarországi prot. bécsi ügyvivőjétől (1774. és 1775-ből közli a M. Prot. Figyelmező 1873. 46.); Kazinczy Ferenczhez 1777. febr. 11. és 1802. aug. 15. (Uj M. Múzeum 1853. I. 495. l. és az első Kazinczy F. Levelezése I. 8.); a sárospataki professorokhoz Puszta-Karacsáról 1803. aug. 14. irt levelét jegyzetekkel hozta a M. Prot. Figyelő 1887. 137. l.
Végrendeletét a Reformban (1872. 341. sz.) Széll Farkas közölte.
Arczképe olajba festve a m. tud. akadémia birtokában, erről Cserna Károly által rajzolva, fametszetben megjelent Széll Farkas Bessenyey-család tört. cz. munkájában.
Névaláirása a Hebében (1824.) és Széll Farkas munkájában.
Horányi, Memoria és Nova Memoria.
De Luca, Das gelehrte Oesterreich I. 32.
M. Muzeum I. 1788-89. 106. l.
M. Hirmondó 1792. I. 821. II. 100.
Hazai s Külf. Tudósítások 1811. I. 46. sz.
Allg. Liter. Zeitung 1811. 274. sz.
Annalen der Oesterr. Literatur 1811. aug.
M. Kurir 1811. I. 50. sz.
Unterhaltungs-Blätter 1811. 78. sz.
Ersch u. Gruber, Allg. Encycl. IX. (Rumy.)
Kölesy és Melczer, Nemzeti Plutarkus IV.
Közhasznú Esmeretek Tára II. (Szeder Fábián.)
A M. Tud. Társ. Évkönyvei I. 26.
Philos. Pályamunkák I. 1835. 79.
Ferenczy és Dánielik, M. Irók I.
Pesti Napló 1871. 267. sz. (Széll F. Bessenyei sirja és levéltára.) 1872. 291. (Toldy F.) 1876. 91. sz. (Bodnár Zs.)
Hon 1871. 26. 1872. 289. 290. 1873. 2. sz. (Szinyei Gerzson.)
Főv. Lapok 1871. 276. sz. (Törs K.) 1872. 287. 289. 1877. 101. 1886. 154. (Karacs Teréz.)
Ballagi Aladár, A m. kir. testőrség története. Pest, 1872.
Figyelő 1872-73. (Závodszky K.)
Hazánk s a Külf. 1872. 51. sz.
Vasárnapi Ujság 1855. 31. 1872. 51.
Bud. Közlöny 1872. 289. sz.
Závodszky Károly, Bessenyei György. Irod. tört. tanulmány. Pest, 1782. (Ism. P. Napló 288. 289. Reform. 1873. 292. 293. szám. Ballagi A.)
Vutkovich, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873.
Nemz. Nagy Képes Naptár 1874. 107. (B. ünnepély 1872. decz. 15.)
Figyelő III-XIV.
Sárrét 1877. 29. 34. sz.
Szabadság 1877. 145. sz. (György A.)
Kisfaludy-Társaság Évlapjai Uj F. X. (Toldy Ferencz, Irodalmi társas köreink emlékezete.)
Toldy F. M. Nemz. Irod. Tört. 1878. és Munkái III.
Századok 1879. 729. 1878. 4. l. (Fraknói) 1889. kiránd füzet 104.
Kazinczy Pályám Emlékezete. Bpest, 1879. (N. Könyvt. III.)
Egyetértés 1881. 280.
M. Könyv-Szemle 1881. 254.
Arad és Vidéke 1883. 133. sz. (György Al.)
Radó Antal, A Magyar Mófordítás Tört. Bp. 1883. 22.
Egyet. Philol. Közlöny 1884. (Petz Gedeon.)
M. Helikon I. oszt. 3 kötet. Pozsony, 1884. (Zólyomi L.)
Egmr 1885. 16-18. sz. (Kandra Kabos.)
Beőthy Zsolt, Szépprózai Elbeszélés. Bpest, 18876-87. I. II. k.
Egyet. Philol. Közlöny 1887.
Budapesti Szemle LI. LII. (Beöthy Zsolt.)
Bayer József, A Nemz. Játékszin Tört. Bpest, 1887. I. II. k.
Beöthy Zsolt, M. Nemz. Irod. Tört. Ism. I.
Ballagi Géza, Polit, Irodalom. Bpest, 1888.
Takáts Sándor, Péteri Takáts József. Bpest, 1890. 105.
Petrik Bibliographiája.
Kazinczy Ferencz Levelezése I. Bpet, 1890.
Széll Farkas, Nagybesenyői Bessenyey-család története. Bpest, 1890. arczk. és szülőházának rajzával.
Laczka János, Bessenyey György élete. (Kézirat a n. múzeumban.)