Berzeviczy Vincze (berzeviczei báró),
a m. tud. akadémia tiszt. tagja, br. B. Ferencz és br. Vécsey Teréz fia, szül. 1781. márcz. 16. Daróczon, Sárosmegyében; iskoláit Kassán járta; azokat elhagyván 1795-ben mint cadet a Dalton, utóbb az Alvinczy gyalog-ezredébe állott és Olaszországba ment; ezredénél tanult meg magyarúl. Velenczében és Milanoban kedvelte meg a játékszínt a hadjáratban sebet kapott és főhadnagygyá lett. 1807-ben kilépett, de 1809-ben a fölkelő horvát seregnél kapitányságot viselt. A lelkes, de kissé könnyelmű fiatal ember atyjával összezördülvén, ez megvoná tőle segélyét, s igy kénytelenült rég kedvencz stadiumára, a szinművészetre adni magát, idegen név alatt lappangva Németországban. 1817-ben atyja kiengesztelődvén, s nem sokára szülői elhalván, haza jött; 1818-ban házasságra kelt Szinyey-Merse Annával. 1829-ben alkalom nyilt szinészi tudományát és tapasztalatait nemzeti czélokra fölhasználni, midőn Abaujmegye és Kassa város kérelmére az ottani magyar szinház igazgatását átvette s 1832-33-ban vezette. E nehéz pályán pénzáldozattal, tanítással, buzdítással mozdítá elő a magyar szinészet ügyét; indítványára a megye eszközlésével a magyar akadémia jutalmakkal buzdítá a drámai irókat. A m. tud. akadémia 1832. márcz. 10. levelező tagjai sorába választotta. Meghalt 1834. ápr. 15. Kassán. Dessewffy József gróf tartott fölötte emlékbeszédet az akadémiában. (M. T. Akad. Évk. III. kötet, 1838.)
A Csáky Tivadar gróf által Kassán 1833-ban kiadott Játékszini Tudósításokban jelentek meg szinházi kritikái. (Ezen első szinházi lap azonban csak rövid idejű volt és pártolás hiánya miatt a 16. számmal megszünt.) A magyar szinügyről a külföldi német szinházi lapokban is jelentek meg tudósításai.
Jelenkor 1834. 34. sz.
Névkönyv a m. tud. társaságról 1836. 79.
Vállas, M. Encyclopaedia.
Ujabbkori Esmeretek Tára.
Nagy Iván, Magyarország Családai II. 49.
Figyelő III. 1877.
Bayer, Nemzeti Játékszin Tört.
M. Nemzetségi Zsebkönyv és gyászjelentés.