Berzeviczy Tivadar (berzeviczei),
kir. tanácsos és magyar királyi tan felügyelő, B. József és Kolosy Janka fia, született 1817. júl. 28. Berzeviczén; iskoláit Kis-Szebenben és Kassán végezte. Előbb joggyakornok volt; 1839-40-ben Pozsonyban az országgyűlési ifjuság lelkes soraiban találjuk Dulszky Ferencz oldalán; 1840-ben, miután Pesten ügyvédi oklevelet nyert, a megyei szolgálatba lépett Sárosmegyében és fokonként emelkedett a főjegyzői állásra s ebben maradt a szabadságharczig, a melyben ő is részt vett mint önkéntes és jelen volt a kassai ütközetben. Az absolutizmus korszakában visszatért berzeviczei birtokára, hol tanulmányainak és a gazdálkodásnak élt. A politikai élet ujra ébredése őt is a közpályára szólította: Sárosmegye tiszt. főjegyzője, majd a megyei törvényszék elnöke s később a vármegye alispánja lett; 1865-ben pedig a héthársi kerület országgyűlési képviselővé választotta. A parlamentben, mint a Deák-párt hive, tevékeny részt vett azon bizottság munkálataiban, a mely a nemzetiségi törvény előkészítésével foglalkozott. 1869-ben ujra beválasztatott a parlamentbe. 1870-ben Szepes és Sáros tanfelügyelőjévé neveztetett ki és kir. tanácsosi czímet nyert. A Sárosmegyében oly fontos kulturmissziót teljesítő eperjesi Széchenyi-körnek ő volt úgyszólván megteremtője és hosszú időn keresztül elnöke. 1885. okt. nyugalomba vonult és a vaskoronarend keresztjét nyerte kitüntetésül. Meghalt 1889. okt. 19. Berzeviczén.
Munkája: Oroszlán szivű Richard Palestinában, vagy Anglia diszzászlója, tört. vitézi játék 4 felv. Scott Valter után ford. (Előadatott Kassán. 1857. febr. 25. (Ism. Honművész 1837. 21. sz.)
Két képviselői programm beszéde is jelent meg nyomtatásban.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 22. 50. 82. arczk.
Paedag. Plutarch II.
Figyelő XIX. 1885. 393.
1889: Sárosm. Közlöny 43. sz.
Vasárnapi Ujság 44. sz. arczk.
Főv. Lapok 290.
P. Hirlap 291. sz.
Egyetértés 291. sz. és gyászjelentés.