Berzeviczy Henrik (berzeviczei),
bölcselet- és hittudor, jezsuita tanár, szül. 1652. nov. 1. Hamborgban Sárosmegyében; 1669-ben Nagyszombatban vétetett föl a rendbe, s tanulmányainak végeztével tanított Nagyszombatban; a lőcsei collegiumot három, a trencsényit tiz évig igazgatta. Innen (1686.) a nagyszombati vice-rectorságra ment. A Tököly-mozgalmakban fogságba került; végre miint száműzött 1708-ban Gráczban a mathesist tanította, s Beszterczebányára visszatérvén, itt bevégezte életét 1713. jún. 20.
Munkái:
1. Arithmetica practica. Tyrnaviae, 1687.
2. Sacer Ungariae tricollis. U. ott. 1687.
3. Apologia pro innocentia societatis Jesu, dem edicto principis Franc. Rákóczi ex Hungaria proscriberetur U. ott, 1706.
Szentiványi, Curiosiora. Catal. XXV.
Horányi, Nova Memoria.
Katona, Historia Critica XXXVIII. 352.
Fejér, Historia Academiae 39.
Fasc. Eccles. 1842. II. 293.
Stoeger, Scriptores.
Szabó K., Régi M. Könyvtár II.