Berzenczey István (görgény-szt-imrei),
földbirtokos Szent-Háromságon Maros-Tordamegyében, B. László orsz. képviselő fia, szül. 1846. aug. 30. Mező-Sámsondon Maros-Székben. Atyja (1849 decz.) elmenekült; anyja, ki a Makk-féle összeesküvésben részes volt, menekülés közben meghalt; s igy a fiu nagybátyja Makray László által neveltetett és Marosvásárhelyen tanult. 1861-ben atyjához szökött Galaczra, onnan a magyar legiohoz Olaszországba, hol a tüzérségnél szolgált. Az aspermonti ütközet után hazajött és a Klagenfurtba internált atyjánál töltött fél évet; ezután a budai szőllőszeti és kertészeti intézetbe járt egy évig. Az 1865-66. tanév alatt a kolozsvári gymnasiumban végezte a 6-8. osztályt, azután jogot hallgatott. 1867-ben kineveztetett tiszt. jegyzővé Marosszéken. 1869-ben besoroztatott a honvédséghez; 1870-ben kineveztetett hadnagynak; a tiszti tanfolyamot végezvén, 1871 őszen a fegyvertan előadásával mint tanár bizatott meg az erdélyi tisztképző iskolában; onnét Budapestre küldetett a soron kivüli tiszti tanfolyam hallgatására. Szegeden az 1877. árvíz alkalmával a mentésnél meghülvén, megbetegedett és a honvédségtől távozni volt kénytelen. Birtokára vonult vissza; később Maros-Torda vármegyébe költözött, hol az ellenzék élére állt.
Nemzetgazdasági s közigazgatási czikkei jelentek meg az erdélyi lapokban (1877.), később az Erdélyi Hiradóban; a véderő vita alatt Az egy éves önkéntesek nevelése módjáról a Budapesti Ujságban; A király és hadur fogalmak definiálása az Ellenzékben.
Munkái:
1. Elemi fegyvertan. Kolozsvár. 1872.
2. Leleplezés az 1887. év június 17. Gernyeszegen megejtett országos képviselőválasztási üzelmekről. U. ott. 1887. (Röpirat.)
3. A br. Bánffy Zoltán főispán ellen elkövetett inzultus előzményei. Bpest, 1890.
4. Ki hazudik? Védirat a maros-tordamegyei klikuralom 1890. május 22. határozata ellen. Kolozsvár, 1890. (br. Bánffy Zoltán ellen irányul a füzet.)
Jelenleg atyja utazásának és politikai életének emlékiratait rendezi sajtó alá és br. Kemény Gézának az államosítás ellen írt röpiratát birálja.
Pesti Napló 1890. 356. sz. és önéletrajzi adatok.