zeneszerző, előbbinek fia, szül. 1843. aug. 19. Pesten; iskoláit ugyanott a kegyesrendiek gymnasiumában végezte. 1862-től fogva többnyire külföldön él; végre Párisban telepedett le, hol a zeneművészetnek és irodalomnak élt. 1880 óta a Ferencz-Józsefrend lovagja és a franczia Société des auteurs et des compositeurs dramatiques, valamint a Société des compositeurs et des éditeurs de musique társulatok tagja.
Mint nyolczadik osztálybeli tanuló egy névnapi beszédet tartott, melyet társai kinyomattak; ugyanekkor Sanyi álnév alatt a Zenészeti Lapokban Chopin életrajza jelent meg tőle; ugyanezen lap (1861-ben) több czikket közölt tőle, később pedig leveleket Lipcséből és Párisból; 1870-ben a Pesti Napló tárczái hoztak tőle zene-aesthetikai czikkeket; irt a Pesti Naplóba (1870. 265. 289. 299. sz.), Fővárosi Lapokba (1871. verset.), a Budapesti Szemlébe (1879-80. 1883.), Vasárnapi Ujságba (1883-90.), Magyar Salonba (1884-85.) és a Budapesti Hirlapba (1886. 386. sz.). Párisban a Rudy-intézet által rendezett húsz nyelvű nemzetközi felolvasásokon B. a magyar irodalomról már négyszer beszélt és két utóbbi felolvasása megjelent a Nemzetben (1884) és külön füzetben Rudy kiadásában (1887.). Francziáúl a magyar viszonyokra vonatkozó politikai czikkeket és leveleket írt a Memorial diplomatiqueba (1885 óta), a Gaulois-ba és a République Française-ba; a magyar zenére vonatkozókat a Revue des Deux Mondes, L'art musical, Progrés artistique és a L'événément cz. lapokba; egy nagyobb czikke: Les origines du mouvement musica actuel a Nouvelle revue-ben jelent meg. Közlött novellákat is az Independence belga és a La jeune fille cz. belga lapokban.
Munkái:
1. Hangszerek. Bpest, 1879. (Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról. A földm.-, ipar- és kereskedelmi miniszterium megbizásából kiadja a m. kir. statisztikai hivatal VII.)
2. François Joseph I. et son regne. Paris, 1888. (Ism. Vasárnapi Ujság 29. sz.)
3. L'archiduc Rudolph. Ugyanott, 1889. (Mindkettőhöz a réz-karczolatot Manesse franczia művész készítette).
Zeneszerzeményei: dalok, hymnusok, palotások, csárdások zongorára s hegedűre, melyek szövegét is részben ő irta. Mathias Corvin cz. víg operája a párisi Opera comique-ban adatott elő (1883. jún. 18.) és egy év mulva (jún. 5.) magyarra lefordítva a nemzeti szinházban. (Nemz. Szinház Könyvtára 154.)
Önéletrajzi adatok.