bölcselettudor, akadémiai tanár, szül. 1756. nov. 5. Hevesben; a gymnasiumot Egerben és Komáromban, a bölcseletet a pesti egyetemen végezvén, nevelő volt Esterházy János és Sándor Vincze grófok mellett; 1787-ben a győri gymnasium tanára lett, 1800-ban Lőcsén, majd Győrött tanított és 1803. aug. Pozsonyba helyezték át. 1804-ben mint a történelem tanára ismét Győrbe került az akadémiához, hol egyuttal censor is volt. Meghalt 1820. jan. 27. Győrött.
Munkái:
1. A francziák szabadságának fája, melyet a német nemzetnek hasznos tanuságára egy lelki atya előadott Botzen városban 1792. Albert után németből ford. Győr, 1793.
2. XVI. Lajos szerencsétlen franczia király életének leirása. Magyarra ford. Bécs, 1794.
3. Tentamen publicum ex historia universali. Quod in regia academia Jaurinensi 1812. e praelectionibus G. B. subiverunt Deáky Sigismundus etc. Jaurini.
4. Panegyris sacratissimae suae majestati Francisco I. Austriae imperatori et Ungariae regi apost. pridie idus febr. 1819. Jaurini in palatio academiae dicta. U. ott. 1819.
Intelligenzblatt der Annalen d. Literatur 1803. 23. sz.
Hazai és Külf. Tudósítások 1820. I. 12. sz.
Tudom. Gyűjt. 1819. XI. 124. 1820. III. 114.
Fejér, Memoria Georgii Berta. Jaurini, 1820.
Susits Georg., Epicidium. Jaurini, 1820.
Petrik Bibliographiája.