hirlapiró, szül. 1851. szept. 4. Pakson, Tolnamegyében; középiskoláit Budapesten, Bécsben és Münchenben végezte; a jogot Budapesten és Bécsben hallgatta s az államtudományokból államvizsgát tett. Bécsben, Münchenben, azután Párisban műtörténelmi tanulmányokkal foglalkozott. Beutazta Német-, Franczia- és Olaszországot, volt Bulgáriában és Oroszországban is.
Versei eleinte a gyermeklapokban jelentek meg (1869.), később a Családi Körben és Hölgydivatlapban (1870-71.); irt aesthetikai, műtörténeti czikkeket a Magyarország és a Nagyvilág, Ország-Világ, Képes Családi Lapok és Jóbarát cz. lapokba; fordított regényeket s novellákat. 1875-ben a Pesti Napló levelezője volt. A rendszeres journalistikai pályát 1878-ban kezdte, mikor Toldy István vidékről fölhivta a Nemzeti Hirlap szerkesztőségébe. 1880. jan. 1. megindította a Magyar Föld czímű közgazdászati napilapot, melyet máj. 15-ig szerkesztett, azután főmunkatársa volt jún. 23-ig; pár hónappal később a Pesti Hirlap szerkesztőségébe lépett be, a honnan 1881. máj. 28-án az egész szerkesztőséggel együtt kilépett és részt vett a Budapesti Hirlap alapításában, melynek maig is dolgozótársa. E lapba irt számos tárczát és vezérczikket.
Munkája: A pépi király. Elbeszélés. Cherbuliez Viktor után ford. Bpest, 1880. (Olcsó Könyvtár. 98.)
Álneve s jegyei Vas Borona, BL., bl., -r-, a lapokban, többnyire a Budapesti Hirlapban.
Figyelő XIII. 116. és önéletrajzi adatok.