Berényi János (karancs-berényi gróf),
József főherczeg nádor kamarás, szül. 1794. ápr. 14. Bodok várában Nyitramegyében; tanulmányait részint atyja, részint egyházi férfiak vezetése alatt a szülői háznál végezte 1814-ig, midőn a pozsonyi hadapródképző iskolába lépett s még azon évben Bécsbe kellett költöznie. A száz nap után az I. Sándor czár nevét viselő ezreddel Francziaországba vonult, miközben néhány csatában részt vett. A második párisi béke után visszatért hazájába, hol 1829-ig mint katona szolgált. Ez évben megvált a hadseregtől és családot alapítván, eleinte Székesfehérvárott, később pedig Beczkón töltötte napjait. Jelentéktelen birtokának kezelése nem sok időt igényelvén, nagyobbára irodalmi tanulmányoknak élt. 1840-től kezdve rendes látogatója volt a pozsonyi országgyűléseknek, hol a főrendek közt foglalt helyet. Az 1848-49. események alatt visszavonultan élt beczkói magányában. Az 1861. országgyűlésen ujra megjelent a főrendiházban, hol örömmel üdvözölte a dolgok jobbra fordultát. Meghalt 1868. jún. 25. Beczkón.
Munkái:
1. Das grosse Zeitalter Franz I. Kaisers von Österreich. I. Theil, Pest, im Jahre 1831. II. und III. Theil. Stuhlweissenburg, 1883.
2. Geschichte des urältesten und einstens auserwählten Volkes Israel seit Abraham bis auf die Gegenwart. Pressburg. 1860.
3. Wichtige Entdeckung zum Vortheile des k. k. österr. Aerars. U. ott, 1861.
Naplójában még következő munkáiról emlékezik: Chronologische Geschichte Ungarns, Die Geschichte des Christenthums, Universal-Gebetbuch für die ganze Christenheit, melyeknek megjelenéséről nincsen tudomásom.
Kéziratban van önéletrajza két vaskos kötetben, Berghoffer József fiumei főgymnasiumi igazgató birtokában.
M. Orvosok és Term. Munkálatai. XI. 1896. 156.
P. Napló 1868. 153. sz.
Petrik Bibliographiája s Berghoffer József szives közlése.