Berényi Antal, előbb Szálinger,
földbirtokos volt Fehérmegyében; szül. 1829-ben Lovasberényben; iskoláit végezvén, a drámairásra adta magát; két szinművet irt: Vak Béla, szomj. 5 felv. és Kálmán Király szomj. 5 felv. (előadták a nemz. szinházban 1855. nov. 15. Ism. Salamon Ferencz a Bud. Hirlapban 876. sz.)
Midőn 1856 ápr. 30. Székesfehérvárról Pestre utazott, Érd és Tétény között lovai elragadták; ő oly szerencsétlenűl ugrott vagy inkább esett ki a kocsiból, hogy az esésben kapott sérülés és vérvesztés következtében pár óra mulva Tétényben, a hova vitték, meghalt.
Pesti Napló 1856. 272. sz.
Vasárn. Ujság 1856. 19. sz.
Hölgyfutár 1856. 101. sz.
Szinházi Naptár 1857. arczk.
Moenich és Vutkovich. M. Irók Névtára 143.