mérnök, építészeti felügyelő és rajztanár, szül. 1790. nov. 21. Debreczenben, hol iskoláit is végezte, mire Pesten mérnöki oklevelet nyert. Ezután beutazta a birodalmat, közben szakmájába vágó kisebb munkálatokat vállalva, 1819-ben a helytartótanács a debreczeni főiskolához a rajzolás és az építészet tanárává nevezte ki őt s ez időtől kezdve, 1833-tól úgy is mint az építkezésekre felügyelő bizottság egyik tagja, munkásságát szülővárosának és az irodalomnak szentelte 1858. aug. 1-ig, midőn nyugalomba vonult. Meghalt 1865. aug. 5. Debreczenben.
Munkásságának nagy részét a rajzolásnak tudományos megalapítására fordította; kétszáz sajátkezüleg készített építészeti rajzán kivül munkái:
1. Az építés tudományának azon része, melyben az építésre teendő költségek számba vevése adódik elő. Debreczen, 1819. Négy réztáblával.
2. A rajzolás tudományának kezdete. A tanítványai számára készítette. U. ott, 1822. Öt réztáblával. (Ism. Kis Áron, M. Népisk. Tanítás Története 445.)
3. A szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete. Tanítványai számára készítette. U. ott, 1823. Tizenkét tábla rajzzal.
4. Az építés tudományának azon része, melyben az épületeknek erős és alkalmatos volta adódik elő. U. ott, 1825.
5. Az építés tudományának azon része, melyben épületekre teendő fedelek ismerete és rajzolása adatik elő. U. ott, 1846.
6. A tárgyaknak a látszás tudománya szerinti ismertetése és rajzolása. U. ott, 1859. 12 réztáblával.
7. Csokonai Vitéz Mihály siremléke. U. ott, 1860. Két rajztáblával.
8. Az építés tudományának azon része, melyben az épületek elkészítésére szolgáló oszloprendek ismertetése és rajzolása adatik elő. U. ott, 1863. 46 tábla rajzzal.
Munkái többször utánnyomattak év n.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 48.
Csokonai Album 224.
Csáthi Könyvjegyzéke.
Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés.