ügyvéd, a m. tud. akadémia tisztviselője, szül. 1821. okt. 12. Rimaszombatban, hol atyja jómódú birtokos és városi főjegyző volt; a gymnasiumot szülővárosában és Kézsmárkon, a jogot (1840.) Sárospatakon végezte. Ekkor előbb Erdélybe, 1841-ben Pestre ment és kir. táblai jegyzőnek esküdött fel. Az 1843-44. országgyűlés megnyiltakor b. Eötvös József mellett nyert alkalmazást és Pozsonyba költözött. Itt találkozott először Petőfivel, ki a pozsonyi szintársulathoz szeretett volna bejutni. B. mindjárt az országgyűlés kezdetén Szemere Bertalan fáklyás-zenéjekor tartott szónoklatával, hazafias költeményeivel és az országgyűlési ifjusági körben tartott felolvasásaival nagy népszerűségre tett szert és egyike lett az u. n. «Országgyűlési közvélemény» országgyűlési ifjuság vezetőinek. 1844-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1845-ben titkára lett Zichy Manó grófnak; még azon évben a gróf költségén beutazta Magyarországot. Az 1847-48. pozsonyi országgyűlésen főnökével szintén megjelent s mint absentium ablegatus Berchtold Antal füleki gróf meghatalmazását mutatta be. A magyar miniszterium szervezkedésekor a Közlöny hivatalos lap segédszerkesztőjének neveztetett ki s Budára költözött, majd a lappal együtt Debreczenbe s vissza Pestre tért; innét azonban Zemplénbe ment rokonaihoz. 1850-ben ismét Pestre jött, hol állandóan letelepedett és az irodalomnak élt. A magyar tudom. akadémia tisztviselőjévé 1874. jún. 15. neveztetett ki.
Irodalmi működését 1839-ben kezdte az Athenaeumnál, hol tanuló korában irt czikkeit s verseit közölték (1839-41.: A vaszkok népköltészete, Canova, O'Connel stb. 1842.: Utazási képek Esztergomtól Selmeczig), irt a Regélő Pesti Divatlapba, Tudománytárba, Jelenkor és ennek társlapjába a Társalkodóba; ez utóbbi közölte Gondolatok az életről s társadalmi viszonyainkról cz. czikksorozatát. Erdélyben tartózkodása alatt az Erdélyi Hiradónál keresett foglalkozást. A Honderű megindításakor (1843.) Petrichevich Horváth Lázár belmunkatársáúl szerződtette. Az országgyűlési ifjuság által szatirára kitüzött pályázatnál Állatmutatvány czímű költeményével díjat nyert (megjelent a P. Divatlapban 1844., hol 1845-ben is jelentek meg versei). Az Életképekben 1844-ben legjobb költeményre kitűzött pályadíjat Petőfi Egri hangok cz. költeménye mellett az ő Polgárhit cz. költeménye nyerte el; ugyanitt közölte utirajzait (1845-46., a lapnak munkatársa maradt 1846-48.). Jókai szerkesztése alatt országgyűlési leveleket irt a lapba. A szabadságharcz lezajlása után a Magyar Emléklapok, Pesti Röpivek és Magyar Irók Füzeteibe (1850.) és a többi szépirodalmi vállalatokba (1850-54.) dolgozott. A Pesti Naplóba (1850-54.) számos tárczaczikket és birálatot irt részint saját neve és Sever, Szilveszter álnevek alatt. (1851-ben: Visszatekintés az 1850-iki magyar irodalomra: 1874. 187. sz. Visszaemlékezések). Irt még a következő lapokba költeményeket, elbeszélést, életrajzot, utitárczát és kritikákat: Hölgyfutár (1850-59.), Szépirodalmi Lapok (1853.), Divatcsarnok (1853-54.), Szépirodalmi Közlöny (1857-58.), Remény (1858.), Vasárnapi Ujság (1857. 1859. 1875.), Napkelet (1857-58.), Nővilág (1857-58.), Két Garasos Ujság (1859.), A Magyarország, Pesti Hirnök politikai lapokba, melyeknek rendes belmunkatársa volt (1860-63.), Ország Tükre (1863.), Hon (1869. 44. 45. sz. Szemere emlékezete 1876. 168. sz. 1880. 168. sz.), Fővárosi Lapok (1864. 1869. 1872. 1875-81. 1887-90.), Magyarország és a Nagyvilág (1872. 1874. 1882.), Ország Világ, Egyetértés (1882. 284-187. sz.), Figyelő (1886.) és az Unio (1848.), Losonczi Phönix (1851.), Szikszói Enyhlapok (1853.), Thalia (1862.), Részvét Könyve (1863.) albumokba, Emich Nagy Képes Naptárába (1862. 1865.)
Munkái:
1. Szabad hangok. Pozsony, 1848. (A szabadsajtó első könyve.)
2. Százszorszépek. Heine, Hafiz és Mirza Schaffy dalaiból. Pest, 1858.
3. Tárogató. A legujabb hadi események képekben. U. ott, 1859.
4. Krinolin Naptár. Mulattató képeskönyv 1865. évre. U. ott, Szerk. Ködvágó és Sánta Ördög.
Szerkesztette a Szinházi Almanachot (Pozsony, 1844., hol A magyar szinészet Pozsonyban 1843-ban cz. dolgozata jelent meg.) Nagy Ignácz halála után a Hölgyfutárt (1854. ápr. 6-tól 1856. márcz. 31-ig, mely lapnak 1855. jan. 1-től kiadója is volt.)
Arczképe Barabás rajza után kőnyomatban az Arczkép-Albumban (1855.)
Kéziratban: Költeményei; Fiatal Magyarország. Emlékezések 1840-60.; A magyar közéletből cz. munkái.
Álnevei s jegyei: Rimavölgyi (Jelenkor 1841.), Sever, Szilveszter (Pesti Napló 1850-51.), Don Carlos, Ő (Hölgyfutár 1851-58.), Kelemér (Magyar Irók Füzetei 1850.), Muky (Napkelet 1857.), Vén Bakancsos (Főv. Lapok. Uj-Budapest 1874-78.) Sánta Ördög (Bolond Miska, Krinolin Naptár), Vas Villa (Üstökös), Károly bácsi (Kis Lap) és B, b-c, -b, -cz, A+B betűk s *, ††† jegyek (a Hölgyfutár Ország s a Honban.)
Arczkép-Album I. 1855. arczk.
Jelenkor Encyclopaedia.
Figyelő XX. 1886.
Lauka, Multról a Jelennek 87. l. és önéletr. adatok.