Kezdőlap

Berecz Ede,

a budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola r. tanára, előbbinek testvér-öcscse, szül. 1839. júl. 19. Boldogon, Pestmegyében; gymnasiumi tanulmányait Gyöngyösön és Pesten a piaristáknál végezte. A zenészetben kiképezvén magát, 1861-ben a kolozsvári akadémiai templom orgonistája, 1863-ban egyházi karnagya lett; egyuttal magán zongora- és énekmester volt. 1866-ban a kolozsvári nemzeti szinház karmestere lett. Magánvizsgálat alapján (1862.) ugyanott tanítóképző-oklevelet nyert és mint a főelemi iskola II. osztályának tanítója két évig működött. 1868-ban Haynald Lajos kalocsai érsek a székes-egyház karnagyává nevezte ki. 1879-ben a budapesti kir. állami felsőbb leányiskolához rendes tanárrá neveztetett ki, hol az ének- és zeneelméletet, vegytant és csillagászati földrajzt tanítja. 1884 óta a zenetanárok orsz. egyesületének alelnöke s a zenészeti osztály elnöke.

Mint a Kalocsai Néplap munkatársa több ismeretterjesztő czikket irt a természettan és vegytan köréből; de irt humoros czikkeket is; a Zenelapba kritikai s vezérczikkeket irt, többnyire Didimus álnév alatt.

Munkái:

1. A zene alapelmélete és az összhangzattan elemei, rövid műszótárral. Iskolai s magánhasználatra. Bpest, 1883. (2. jav. és tetemesen bőv. kiadás. U. ott. 1887.)

2. Dalfüzér, egy és több szóllamú dalok gyűjteménye polgári s felsőbb leányiskolák számára. U. ott, 1883. 1. 2. rész. (A 3. részt Erney József irta. 1. rész. 3. kiadás. 2. rész. 2. jav. és bőv. k. U. ott, 1887.)

3. Dalkönyvecske, egy és kétszóllamú dalok gyűjteménye népiskolák számára. U. ott, 1883. (2. kiadás. U. ott, 1884. 3. k. U. ott, 1889.)

4. Népszerű vegytan az ásványok ismertetésével és a föld alakulásának rövid történetével leányiskolák számára. U. ott, 1889.

5. Természettan és vegytan. Emericzy után a mindennapi és ismétlő népiskolák számára. U. ott, 1889.

6. Nemzeti lant, 25 magyar népdal zongorára. U. ott, 1889. 3 füzet.

Ezenkivül négy zenedarabja jelent meg Zongorára 1863-tól 1884-ig Kolozsvártt, az utolsó Budapesten.

Horváth Ignácz, Könyvészete.

Corvina 1889. 2. sz. 1890. 22. sz. és önéletr. adatok.