a magyar tudom. akadémia s a Kisfaludy-társaság tagja, szül. 1821. márcz. 2. Balassa-Gyarmaton, Nógrádmegyében, hol atyja B. János megyei orvos volt; iskoláit szülőhelyén kezdte, Váczon folytatta s Pesten fejezte be az egyetem jogi karán; jurátusi éveit szintén Pesten töltötte el, hol az ügyvédi vizsgát letevén, 1842. tavaszán a helytartó-tanácshoz neveztetett ki s 1847. jan. gr. Széchenyi István mellett a közlekedési bizottság tollvivőjévé lett. B. az év végeig maradt hivatalában, ugyanis ekkor egy téli utazás alkalmával veszélyeen meghűtvén magát, sulyos betegségbe esett. 1849 elején felgyógyult, de hivataláról lemondott, a tavaszt Nógrádban töltötte s összes erejét az irodalomnak szentelte. A m. tud. Akadémia 1859. decz. 16., a Kisfaludy-társaság 1862. jan. 30. választotta tagjai sorába. Ő felsége koronáztatása után 1867. jún. 12. magyar nemességet adományozott neki. Meghalt 1867. decz. 11. szivbajban, Pesten. Emlékbeszédet a Kisfaludy-társaságban 1868. febr. 5. Zichy Antal, az Akadémiában 1875. nov. 29. Arany László tartott fölötte.
Verseket és beszélyeket irt a következő lapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe: Honművész (1840-43.), Regélő P. Divatlap (1842-44.), M. Életképek (1843.), Honderű (1843. 1846.), Életképek (1844-48.), P. Divatlap (1844. 1846.), P. Hirlap (a magyar seregnek bevonulásakor 1849-ben az ünnepélyes eseményt szózatos költeménnyel üdvözölte), M. Hirlap (1850. 261. 1851. 373. 450. 594. 1852. 753.), Pesti Napló (1851-54. mely lapnak külföldi rovatát irta), Bud. Hirlap (1853.), Szépirodalmi Lapok (1853.), Délibáb (1853. 1855-57.), Divatcsarnok (1853-55.), Müller Gyula Nagy Naptára (1854-55.), Vasárnapi Ujság (1855-56. 1865.), Remény Zsebkönyv (1858.), Nővilág (1858.), Szépirodalmi Figyelő (1860. Az irodalmi humorról), Budapesti Szemle (1858.), Kisfaludy-társaság Évlapjai (Uj Foly. III. 1866. Madách Imre emlékezete), Főv. Lapok (1866.), Nemzeti Képes Naptár (1856-57.), Koszorú (1863.) és a Részvét Könyve (1864. hol a Gyógyult seb cz. utolsó beszélye jelent meg.) A Politikai Ujdonságoknak 1854-től főmunkatársa volt, hol a vezérczikkeket és a külföldi rovatot ő irta, e mellett a Nefelejtset és a Nép Könyvtárát történeti és szépirodalmi czikkekkel látta el. Munkatársa volt az Egyetemes Encyclopaediának is.
Munkái:
1. Élet és Ábránd. Beszélyek. Pest, 1852. Két kötet.
2. Világ folyása. Beszélyek. U. ott, 1853. Három kötet. (Ism. Divatcsarnok 1854. Pesti Napló 171. sz.)
3. Világ-krónika. U. ott, 1856.
4. Magyar-német és német-magyar vadász-műszótár. U. ott, 1860.
5. Anyégin. Regény versekben. Puskin után oroszból ford. U. ott, 1866. (Ism. M. Világ 104. sz. 2. kiadás. Bpest, 1881. Olcsó Könyvtár 120.)
6. A gyógyult seb. Beszély, 1880. (Olcsó K. 104.)
Alapította a Lapok a vadászat és lovászat köréből cz. sport-lapot 1857. jan. 15., mely a következő évben Vadász- és Versenylap czímet vette fel és 1867. decz. 10-ig szerkesztette; a Politikai Ujdonságokat 1865-től 1867-ig, Hazai s külföldi vadászrajzokat 1863-ban és a Magyar Méneskönyvet 186-ben.
Irodalmi hagyatékából Weisz Sándor közölte A holló király cz. beszélyét az Ország-Világban (1888.) Czimzetlen levél cz. vígj. 4 felv. Comtessa után ford. kéziratban a nemzeti szinház levéltárában van.
Álneve: Ladár (Életképekben 1847. és régi hirlapokban)
Athenaeum 1843. I. 536.
Irod. Őr 1846. 52. I.
Jelenkor Encyclopaedia.
Nagy Iván, Magyarország Családai Pótlékkötet.
Bud. Közlöny 1867. 111. sz.
Vasárn. Ujság 1867. 52. sz. arczk. 1879. 11. sz. arczk.
Vadász- és Versenylap 1867. (Keglevich Béla gr.)
Hon 1867. 287. sz.
Hazánk és a Külföld 1867. 51. sz. arczk.
Pesti Napló 1867. 288. 1868. 30. 31. sz. (Zichy Antal emlékbeszéde.)
Hon 1867. 287. sz.
Budapesti Szemle X. 1868. 338. l.
Akadémiai Értesítő I. 1867. 269. l.
Erdészeti s Gazdasági Lapok 1867. 582. 588. l.
Kisfaludy-Társ. Évlapjai. Uj F. I. III. IV. VII.
Bud. Szemle Uj F. X. 1868. 338. l.
Arany László, Bérczy K. emlékezete. Bpest, 1876. (Értek. a nyelvtud. kör V. 10.)
M. Könyvészet 1880.
Függetlenség 1882. 204. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliographiája.
Gyászjelentés.