jogtudor, m. kir. miniszteri tanácsos, a Kisfaludy-társaság r. és a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1842. júl. 8. régi nemesi családból Temesvárott, hol atyja B. Pál káptalani, utóbb megyei levéltárnok volt; iskoláit ugyanott kezdte, Pesten a kegyesrendiek gymnasiumában folytatta s az egyetemen fejezte be. 1864-ben a helytartó-tanácsnál tisztviselői pályára lépett; az alkotmány helyreállítása után Andrássy Gyula gróf miniszterelnöksége alatt alkalmazást kapott az alakuló sajtóosztályban, melyet 1872 óta vezet. 1875. jún. 21. czímzetes min. osztálytanácsossá, 1879. ápr. 29. valóságossá, 1887. ápr. 7. pedig miniszteri tanácsossá neveztetett ki; 1883. máj. 21. a vaskorona-rend harmadosztályu lovagja lett; a Kisfaludy-társaság 1873-ban, a m. tud. akadémia 1888. máj. 4. választotta tagjai sorába. Nyugot-Európát több izben beutazta, azonkivül a haza több részét (igy Göcsejt) népnyelvi tanulmányok czéljából, Szarvas Gáborral és Budenz Józseffel.
Irodalmi működését az Üstökösben és a Hindy Árpád által kiadott Ibolyák cz. költeményfüzérben (Pest, 1859.) kezdte, hol 17 verse jelent meg, irt még verseket a Széchenyi-Emlékkönyvbe (1861.), azután a Thaliába (1862.); tárczákat, verset és beszélyeket a Hölgyfutárba (1862-64.), a Fővárosi Lapokba (1864-67.), Nefelejtsbe (1864.), Nővilágba (1864.), Pesti Hölgydivatlapba (1864.), Családi Körbe (1865.), Koszorúba (1865.), Figyelőbe (1871-72.), Szinházi Látcsőbe, Látcsőbe, Magyar Világba, Regélőbe, Századunkba, Magyarország és Nagyvilágba (1871-72. 1874.). Mint tárczairó leginkább a Pesti Naplóban (1870-72. Argus és B. Á. alatt), Reformban (1874. 86. sz.) és Ellenőrben (Argus név alatt) lett ismeretessé. Pálffy Esti Lapjában politikai czikkek jelentek meg tőle; a Borsszem Jankónak keletkezése óta munkatársa és a Suttyomberki Darius és Kaiserschmarn Ferdinánd rovatokat többnyire ő irta, szintúgy a Hirmondó politikai néplapnak is; egy ideig a Pesti Napló irodalom és művészet cz. rovatát vezette névtelenűl. E journalistikai tevékenysége nagyobbrészt az 1868-75. időszakra esik, midőn a «Kávéforrás» név alatt ismeretes társaság fennállt. Azonban leginkább a szinház vonzotta, melynek java erejét szentelte. A budai népszinháznak első korszakában 1862-63. közt Toldy Istvánnal irt Jön a franczia, népszinmű 3 felv. (előadatott Budán 1863. márcz. 16.) és Amelée No. 14, (először 1862. márcz. 27. a budai népszinházban) kis vígjátéka kerültek színre. Ugyancsak Toldy Istvánnal készített utóbb még egy népszinművet Az apostol; tragödiát csak egyet irt Kanut gróf czímmel, mely azonban csak a vidéken került szinre; a Nincs mama 1 felv. vígj. (1862, febr. 19. adatott először a n. szinházban); A férj szökik vígj. 3 felv. (előadták a győri szinházban 1866. nov. 15.), A budai szinház második megnyitásával 1868-ban e szinpad számára irta A fertyálmágnások és Bachhuszárok cz. nagyobb vígjátékait s még egy csomó apróságot, részben Aesop álnév alatt, u. m. A szent korona, A képviselő s a közös ügyek, A muszka emissárius, Az üldözött cserepár, A szürke kabát. Az emancipátió, Az emancipátio után 1900. A vén kupecz, népsz. 3 felv. (először a népszinházban 1884. febr. 23. Ism. Bud. Hrlap, P. Hirlap 54. Főv. Lapok 47. P. Napló 55. Nemzet 55. sz.), A veteránok, a fővárosi életből merített életkép 3 felv. (először a népszinházban 1886. jan. 30. Ism. Nemzet 33., Főv. Lapok 32., Bud. Hirlap, P. Hirlap 31. sz.), A parasztkisasszony, népsz. 3 felv. (először a népszinházban 1886. nov. 26. Ism. P. Napló, Főv. Lapok, Függetl. Nemzet, P. Hirlap 328. sz., Debreczen 255. és Aradi Közlöny 1887. 9. sz.), A svihákok, vígj. 3 felv. (először a népszinházban 1889. jan. 11. Ism. Főv. lapok, Nemzet, Egyetértés 12. sz.), Póstás Klári, népsz. 3 felv. (1891. jan. kerül szinre a népszinházban); A peterdi csata, vígj. 3 felv. (1891. febr. adatik elő a nemzeti szinházban.). 1883-tól évenként egy-egy beszélyt irt a Budapesti Szemlébe. A Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (X. 1875.) jelent meg Czakó Zsigmondról cz. székfoglalója s A fehér rókák cz. rajza (1882.); irt még az Ország-Világba (1887.) és M. Salonba (1888); az Akad. Értesítőben (1888. és 1889.) jelentek meg jelentései a Kóczán-féle pályázatokról. A szürke kabát, bohózat 1 felv. megjelent egy budai szini zsebkönyvben.
Munkái:
1. A rendszeres férjek, vígj. 3 felv. Belot Adolf után francziából ford. Toldy Istvánnal. Pest, 1864. (Nemzeti Szinház V.)
2. Ádám és Éva, vígj. 1 felv. U. ott, 1864. (N. Szinház VI. először a nemz. szinházban 1862. máj. 7., a budai népszinházban 1864. okt. 28. Ism. Greguss Ágost Tanulmányai II. 258.)
3. Két vígjáték. I. Fertyálmágnások (először a budai népszinházban 1867. okt. 6.), II. A népszerűség (először a budai népszinházban 1868. nov. 27.)
4. A kétkedő, vígj. 2 felv. U. ott, 1870. (előbb a Magyarország és Nagyvilágban.)
5. A közügyek, vígj. 1 felv. U. ott, 1871. (Nemz. Szinház Könyvtára 7. először a nemz. szinházban 1871. márcz. 13. Ism. Hon 1878. 251. sz., németre dr. Tyrolt R. ford. Bécs, 1879., francziáúl a Gazette de Hongrie közölte 1887.)
6. Barnaby Rudge. Dickens Károly után ford. U. ott, 1872. Három kötet (és a Családi Könyvtárban. Bpest, 1885. XXV. XVI. és 93-96.)
7. Abdallah. Laboulaye Ede után ford. U. ott, 1873.
8. A székely földön, népszinmű 3 felv. U. ott. 1874. (Nemz. Szinh. K. 48. A nemzeti szinház által 100 aranynyal jutalmaztatott; először adatott 1874.)
9. A házasítók. vígj. 3 felv. U. ott, 1875. (N. Szinház K. 79. először a nemz. szinházban 1875. nov. 19. németre is lefordították.)
10. Egy szellemdús hölgy, vígj. 1 felv. U. ott, 1875. (N. Sz. K. 86. először a nemz. szinházban 1863. decz. 11. Megjelent a Roder, M. Nyelvgyakorló Füzetek cz. munkájában magyar és német szöveggel. Szombathely, 1885.)
11. A király csókja, operette 1 felv. U. ott, 1875. (Népszinház Könyvt. 4.)
12. A harcztérről, bohózat. U. ott. 1877. (Népszinh. K. 7. először a népszinházban 1876. decz. 1.)
13. A jótékony czélra, vígj. 3 felv. U. ott, 1877. (Nemz. Szinh. K. 134. először a nemz. szinházban 1880. márcz. 14. Ism. P. Napló 1880. 65. Főv. Lapok 62. M. Föld 63. Egyetértés 75. sz. Beőthy Zsolt, Szinműirók 38. l. Debreczen 1887. 204. sz.)
14. A kék szoba, vígj. 1 felv. U. ott, 1878. (Nemz. Szinh. K. 114. először a nemz. szinházban 1878. jan. 11.)
15. Az igmándi kispap, népsz. 3 felv. Bpest, 1882. (Olcsó Könyvt. 155.; először a népszinházban 1881. nov. 19. Ism. Ellenőr 1881. 584. Főv. Lapok 205. Magyarország 319. Függetl. 320.)
16. Nézd meg az anyját, vígj. 3 felv. U. ott, 1885. (Olcsó K. 194. először a nemz. szinházban 1883. nov. 2. Ism. Fővárosi Lapok 1883. 257. Nemzet 303. Egyetértés 302. 303. P. Hirlap 304. P. Napló 302. Koszoru 45. Figyelő XVI. 1884. 53. l.)
17. A képzelt beteg. U. ott, 1884. (Moliere Vígjátékai VI.)
18. A bálkirálynő. vígj. 1 felv. U. ott, 1885., először a nemz. szinházban 1885. febr. 20. Ism. Nemzet 52. Főv. Lapok 43. Bud. Hirlap 51, Egyetértés 52. sz. és Koszorú. Francziául Pigeon Hippolyte ford. Bpest, 1885.)
19. Gyerekbál, vígj. 1 felv. U. ott, 1887.
20. A parasztkisasszony, népszinmű 3 felv. U. ott, 1887. (Népszinh. Műsora 19. első előadása 1886. nov. 26. a népszinházban. Ism. P. Napló, Főv. Lapok, Függetl., Nemzet, P. Hirlap 328. sz. Debreczen 255. sz., Aradi Közlöny 1887. 9. sz.)
21. Histoire d'une barbe. Nouvelle. Bpest, 1887. (Különnyomat a Gazette de Hongrie és Revue Orientalból.)
22. Víg órák. Elbeszélések, tárczák. U. ott, 1888. (Ism. Bud. Hirlap 1887. 351. P. Napló 352. Nemzet 1881. 6. sz.)
23. Virginie, Nouvelle. U. ott. 1888. (Ford. dr. Nagy Gyula, Különnyomat a Gazette de Hongrieból.)
24. O Julius! Leipzig, 1888. (Fordította dr Kohut Adolf előszóval.)
25. A protekczió, vígj. 3 felv. U. ott, 1889. (Olcsó K. 250., először a nemz. szinházban 1885. jan. 30. Ism. Délm. Lapok 1885. 275. sz. és Koszorú.)
Álneve: Argus (a P. Naplóban és Ellenőrben); Pálfi Albert Esti Lapjában különböző jegyek alatt vezérczikkezett.
Fővárosi Lapok 1864. 249. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1873. 49. sz. arczk.
Család Lapja 1879. 5. sz. arczk.
Pesti Hirlap 1880. Heti Mellékl. 10. sz. arczk.
M. tud. Akad. Ért. 1887-88. Tagajánlások.
Borsszem Jankó 1887. 15. sz. (a lap története.)
Ország-Világ 1883. 1888. 22. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-87.
M. Salon X. 1889. arczk.
Corvina 1889. 8. sz.
Fővárosi Lapok 1890. 283. sz. és önéletrajzi adatok.