Kezdőlap

Berczelly Jenő (berczeli),

kir. táblai tanács-elnök, szül. 1842. ápr. 19. Berczelen Nógrádmegyében; középiskoláit Pesten a piaristáknál, a jogot az egyetemen végezte s 1863. jún. felesküdött a pesti kir. itélőtáblához, hol csak egy-két hónapig működött és letevén az államvizsgát, Forgách Antal gróf kinevezte a m. kir. udvari kanczelláriához tiszt. fogalmazó segéddé; később Majláth György kiküldte Nógrádmegyébe a közigazgatás tanulmányozására; az osztrák-porosz hábor alatt az éjszaknyugoti Magyarországba kinevezett teljhatalmú kir. biztos mellé a titkári teendők végzésére rendeltetett ki. A m. kir. igazságügyminiszteriumban 1867-76-ig mint fogalmazó, titkár és 1872-ben mint osztálytanácsos működött. 1876-ban miniszteri tanácsossá lett. Időközben a porosz-franczia háboru alatt a honvédséghez jelentkezett, a melyből mint huszár-főhadnagy 1874-ben lépett ki, miután majdnem egy egész évet szolgálatban töltött. 1885 őszétől kezdve a budapesti kir. itélőtáblánál mint tanácselnök részint a polgári, részint a bűnügyi osztályban működik.

A szépirodalommal már tanuló korában foglalkozott és a Hölgyfutárnak rendes munkatársa volt, hova elbeszéléseket és tárczaczikket irt többnyire Jenőke néven; ezután a Pesti Hölgydivatlapnak és a Thaly Kálmán által szerkesztett Nemzeti Képes Ujságnak (1863.) főmunkatársa volt. Hivatalos pályáján a szépirodalommal fölhagyott; később néhány jogi czikket irt a szaklapokba (egyet kivéve), névtelenűl.

Munkái:

1. Egy nyomorult története. Pest, 1863. (Regény.)

2. Egy szerencsétlen család. Beszély. Hugó Károly után francziából ford. U. ott. 1863. Két kötet. (Ism. Nefelejts, Hölgyfutár.)

Önéletrajzi adatok.