a főrendi ház tagja, B. Gáspár és Kovács Katalin fia, szül. 1819. febr. 17. Komáromban, középiskoláit szülővárosában és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte; juratusi időszakát az 1839-40. országgyűlésen Pozsonyban tölté. 1840. szept. 3. gr. Nádasdy Lipót komárommegyei főispán által aljegyzővé neveztetett ki; ügyvédnek 1841-ben esküdött fel, 1845-ben szolgabirónak választatott. Társadalmilag hatott a városban szokásos nyilvános koldulás megszüntetése, a modern berendezésű fegyház alapítása, a magyar szépirodalom megkedveltetése, a nemzetiség fejlesztése s a casino reformálása ügyében, mely utóbbinak 1848-ban elnökévé választatott; még azon évben a magyar közoktatási miniszteriumba fogalmazó, majd titkár lett. Budavár ostromakor visszament Komáromba. Az ötvenes évek elején szülővárosában ügyvédkedett és mint a ref. egyház főgondnoka kisdedóvót állított föl. 1861-ben Komárom városa országgyűlési képviselővé választotta. 1862-ben a pesti váltótörvényszékhez ülnökké neveztetvén ki, a fővárosba költözött 1864-ben a kir. táblához rendes birául tétetett át. 1870-ben a m. kir. curia legfőbb itélőszéki osztályának birájává, 1883-ban a kir. tábla tanácselnökévé neveztetett ki. 1888-ban vonult nyugalomba s neveztetett ki a főrendiház tagjává. 1846-ban a Dunántúli ev. ref. egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választatott. Midőn 1871-ben az egyházi téren hivataloskodásának 25. évét betöltötte, ő felsége a vaskoronarend lovagkeresztjével diszítette fel. 1884-ben ünnepelték Komáromban 50 éves irói jubilaeumát, mely alkalomból ő felsége a Lipótrend kis keresztjével diszítette fel. Egyházi hivataloskodása félszázados jubilaeumát is megülte 1890. aug. 17. a dunántuli egyházkerület Székesfehérvárott.
Első költeménye a Regélőben (1834.) jelent meg; azóta csaknem minden szépirodalmi lapba és almanachba irt. Versei, beszélyei, társadalmi s politikai czikkei a következő lapokban és évkönyvekben jelentek meg: Rajzolatok (1836.), Honművész (1836.), Jelenkor (1836-40.), Társalkodó (1836-37.), Athenaeum (1838-43.), Közlemények (1841.), Pesti Hirlap (1841-47.), Regélő Pesti Divatlap (1842.), Honderü (1843-47.), Életképek (1844.), P. Divatlap (1845-47.), Nemzetőr (1848.), Kossuth Hirlapja (1848.), Hölgyfutár (1849-51. 1855-60.), Szépir. Lapok (1853.), Divatcsarnok (1853-54. 1860.), Pesti Napló (1856. 289. 1860. 280. sz.), M. Sajtó (1857. 11. 122. 134. sz.), Napkelet (1857-58.), Győri Közlöny (1857-58.), Nővilág (1857-58.), Nefelejts (1859-66. 1868.), Fővárosi Lapok (1864-69. 1872-77. 1879. 1881-82. és 1885. óta), Vasárnapi Ujság (1865. 1871.), Athenaeum (1873.), Ország-Világ (1884.), Figyelő (XXVI. 1889.), Hajnal (1838.), Emlény (1839-42.), Nemzeti Almanach (1841-42.), Romemlékek (1851.) és Müller Gyula Nagy Naptára (1855.)
Munkái:
1. Hazafiui tisztelettel és hódolattal ajánlott üdvözlet gróf Nádasdy Leopold urnak, Komárom vármegye főispánjának e fényes hivatás ünnepén. Komárom, 1837. (Költemény.)
2. Koszorú. Elbeszélések gyűjteménye gyermekek számára. Pozsony, 1837. (Ism. Figyelmező. 2. kiadás. Pest, 1854.)
3. Csáb, dr. 4 szak. Pest, 1839. (Színművei I. Ism. Honművész és Figyelmező.)
4. Beszélytár gyermekek számára. Pozsony, 1839-42. hat füzet.
5. Jurista és kis leány, vígj. 1 felv. (Először adatott a n. szinházban 1839. jan. 24.) Kóbor Istók, énekes bohózat 4 szak. Pozsony, 1840. (Színművei II. Ism. Figyelmező.)
6. Követválasztás, vígj. 3 felv. Pápa, 1844.
7. Elemi magyar közjog. Pest, 1846.
8. Összes költeményei. U. ott, 1851. arczk.
9. Az evang. házasságügyi uj törvények gyakorlati magyarázata. U. ott, 1853. (Ism. P. Napló 1045. sz.)
10. Beszélyei. U. ott, 1855. Két kötet.
11. A magyarországi protestans egyházra vonatkozó összes országos törvények. Tört., közjogi és gyakorlati jegyzetekkel. Bpest, 1876. (Ism. Századok és Evangy. Prot. Lap.)
12. Ujabb költeményei. U. ott, 1880. (Ism. Főv. Lapok 34. sz.)
Kiadta öcscsének Beőthy Lászlónak Válogatott műveit a szerző életrajzával (Pest, 1859.)
Arczképe Tyroler J. által aczélba metszve s névaláirással megjelent költeményei mellett Pesten, 1851-ben; Rohn és Grund által kőre rajzolva 1868-ban Pesten a Nefelejts mellett.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I.
Divatcsarnok 1853. 20. sz. (Fáy A.)
Nefelejts 1868. 42. sz.
Vasárnapi Ujság 1871. 45. sz. arczk. 1890. 33. sz. arczk.
Prot. Új Képes Naptár 1875. arczk.
Balogh Ferencz, M. Prot. Egyháztört. Irod.
50 éves irod. jubilaeuma 1884: Komáromi Lapok, P. Napló 104. 278. Fővárosi Lapok 82. 90. 91. 238. P. Hirlap 280. Budap. Hirlap 105. Egyetértés 83. Nemzet 83. 105. Vasárnapi Ujság 11. 13. Prot. Egyh. és Iskolai Lap 12. sz.
Emléklapok B. Zs. félszáz irói működésének 1884. ápr. 14. jubil. ünnepélyéből. Bpest.
Ország-Világ 1884. 12. sz. arczk.
Athenaeum N. Naptára 1885. arczk.
Fővárosi Lapok 1887. 180. sz.
Nemzet 1887. 180. sz.
Figyelő XXVI. 1888. 189. 190. l.
Komárommegyei Közlöny 1890. 34. sz.
Petrik Bibliogr. és Bártfay László kézirati naplója 1839. jan. 24. a Jurista és kis leány első előadásáról.