Bihar vármegye főispánja, B. László ezredes, később alispán és Husztinger Janka fia, szül. 1796. decz. 2. Nagyváradon; 1812-20-ig katonáskodott; táblabiróvá 1826-ban választatott. Ettől fogva az ő élettörténete Biharmegye története, a biharmegyei szabadelvű párt az ő műve. 1830-ban a megye egyik követéül küldetett föl a pozsonyi országgyűlésre; az 1832-36. országgyűlésre szintén megválasztatott követnek. 1841-ben egyhangúlag alispánnak választatott, mely tisztéről három év mulva lemondott. Az 1843. máj. 14-re Pozsonyba összehivott országgyűlésre ismét őt küldték követűl. A márcziusi napok után a megye őt a pesti nemzetgyűlésre népképviselőnek választotta. Az első magyar miniszterium kinevezte Biharmegye főispánjává s mindjárt a felsőház első ülésben júl. 5. megtette indítványát, hogy a miniszterium kéressék fel a felsőház átalakítása iránt a kor igényeinek megfelelő javaslat készítésére. A harcz kitörésével a kormány őt küldte ki kormánybiztosul az altáborba majd Erdélybe. 1849. jún. 14. Kossuth által a hétszemélyes tábla első alelnökévé neveztetett ki; ekkor főispánságáról lemondott és Biharmegye által ismét képviselővé választatván, Szegeden elfoglalta helyét. A világosi napok után Bécsen keresztül külföldre menekült és Párisban visszavonultan élt; innét Londonba s Jerseybe ment és Hugo Viktor házánál mindennapos volt. Egészsége azonban már alá volt ásva s mellgörcsök kinozták; hogy nejével találkozhassék, Hamburgba ment és ott halt meg 1854. decz. 7.
Beszédei s levelei nincsenek összegyűjtve, de azok föltalálhatók az országgyűlési Naplóban és az egykoru politikai lapokban. Két levelét közli a Történeti Lapok (I. 1874. III. 1876.). Biharmegyéhez irt levele a Rajzolatokban (1836. 33. sz.) jelent meg. A magyar nyelv ügyében tartott beszéde Toldy István, A magyar politikai szónoklat kézikönyve I. köt. jelent meg. Lajcsák Ferencz, váradi püspökhöz 1839. jún. 27. irt levele a Sárospataki Füzetekben (1864. 350. l.) és Hazánkban (I. 1884. Lajcsák levelével együtt) jelent meg.
Arczképe Eybl által 1842-ben kőre rajzolva nyom. Leykum A. Bécsben.
Der Ungar 1842. 76. szám.
Pardoe (Miss). Ungarn und seine Bewohner. Leipzig, 1842.
Pester Zeitung 1848. nov. 5.
Országgyűlési Almanach 1843.
M. Emléklapok I. 233.
M. Hirlap 1851. 568. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai. II.
Csengery Antal, Magyar Szónokok és Státusférfiak és Tanulmányok II.
Horváth Mihály, Huszonöt év és Függetlenségi Harcz.
Pap Dénes, Nemzetgyűlés és Okmánytár.
Vasárnapi Ujság 1868. 26. szám, arczk.
P. Napló 1868. 73. (Csengery Imre.)
Mészáros Lázár, Eszmék és Jellemrajzok.
Nagyvárad 1877. 1-4. sz. (Életrajz Hegyesi Mártontól.)
Török Zsigmond, Apró Fényképek. Szabadka, 1862. 23. l.
Hegyesi Márton, Biharmegye 1848-49-ben. Nagyvárad, 1885. (B. Ö. arczképe és életrajza.)