bölcselet- és orvostudor, Borsodmegye főorvosa s több tudós társaság tagja, szül. 1743-ban Kis-Baczonban, Udvarhelymegyében; középiskoláit Erdélyben, orvosi tanulmányait Nagyszombatban és Budán végezvén, Németország és Hollandia főintézeteit látogatta; 1775-ben Leydában bölcselettudori, 1778-ban pedig Budán orvostudori oklevelet nyert. Azután Miskolczon telepedett le és Borsodmegye rendes physikusa lett; később a kath. hitre tért át. Meghalt 1825. ápr. 25. Miskolczon.
Munkái:
1. Tentamen protogaeae... Lugd. Bat., 1775.
2. Tentamen inaug. medica de insomniis. Budae, 1778.
3. Tentamen aquae acidulis Rankensis. Cassoviae, 1778.
4. A hójagos himlőről való tanácsadás. U. ott, 1781.
5. Topographia oppidi Miskolcz historico-medica. U. ott, 1782. (2. kiadás. Miskolcz, 1818. Ism. Tud. Gyűjt. 1819. l.)
6. Problema chirurgicum. qualisnam potest esse animi pathematum in morbos chirurgicos influxus. Posonii et Cassoviae, 1783.
7. Novu febris scarlatinae genus... Pest, 1784. (Magyarra fordította Rácz Sámuel. U. ott, 1784.)
8. Tentamen philopatriae in monarchiis et aristocratiis promovendae philosophicum. Vindobonae, 1787. (Ezen munkájáért II. József császártól jutalmat nyert, a mantuai tud. kir. akadémia a munkát megdicsérte.)
9. A fekete epés mértékletnek... leirása. Pest, 1791. (Grant angol munkájának fordítása.)
10. Ephemerides meteorologico-medicae annorum 1780-1793. Vindobonae, 1794. Öt kötet. (Ugyanez németűl Eyerel József által. U. ott, 1794.)
11. Novae ephemerides... annorum 1794-1801. U. ott, 1802.
12. Ratio medendi arcanis mixta juxta synopsin nosologiae methodicae, Miskolczini, 1818.
13. A bölcsnek életét, tetteit és tanácsadásait leirta. U. ott, 1819.
A dijoni tudós társaságnak egyik orvostudományi jutalomkérdésére 1785. júl. 21. dicséretesen felelt és második oszt. jutalmat nyert, de a jutalmat ujabb pályakérdés feltételére hagyta. Értekezése: Determiner les signes auxquels dés le debut d'une fievre continue ou intermittente on reconnaitra, si elle sera maligne et ceux qui dans son cours indiqueront le moment ou elle sera sur le point de prendre un caractere de malignité. (Memoires de l'academie des sciences et belles lettres de Dijon.)
Arczképe olajfestésben meg van Hőke Lajos miskolczi orvos birtokában.
Weszprémi, Succincta Med. Biogr. IV. 142. 502.
Horányi, Nova Memoria.
Katona, Historia Critica XLI. 564.
Ersch u. Gruber, Allg. Encycl. IX. 56.
Bartholomaeides, Memoria Ung. 292.
Neuer Necrol. der Deutschen 1825. 157. (Rumy).
Tud. Gyűjt. 1826. III. 125.
Közhasznú Esm. Tára II.
Ferenczy és Dánielik, M. Irók I.
Egyet. M. Encycl. VI.
Fekete Lajos, Magyarországi ragályos és járványos kórok történelme. Debreczen, 1874. 61.
Szinnyei Könyvészete.