megyei hivatalnok, B. Ferencz tanár fia, szül. 1805. jan. 28. Nagy-Enyeden; tanulását az ottani ev. ref. főiskolában 1813-ban kezdette meg; a bölcseleti és jogi tanszakot is ugyanott végezte. 1825-ben Marosvásárhelyen kir. táblai írnok lett. 1826-ban megnősülvén, Mezőkövesden gazdának telepedett le; 1830-ban Marosszék tiszt. jegyzője, 1831. adóiró biztossá s 1849-ben a szék levéltárnokává neveztetett ki. Miután a családja fentartására szükséges vagyonban kárt vallott, 1850-ben Marosszékre ment a mező-madarasi járásba mint segédhivatalnok. Innen 1851-ben Csik-székbe földadórendszeri becsübiztossá neveztetett ki, mely állomáson 1854. végeig megmaradt. Meghalt 1863. ápr. 11. M.-Szentkirályon. Az erdélyi muzeum-egylet 1863. nov. 11. ülésén Szabó Károly tartott fölötte emlékbeszédet.
Az irodalomban előbb színművekkel tett kisérletet; a Rátoni vagy a görgényi bajnok, szomj. 5 felv. és a Háztűz-látás, vígj. 3 felv. cz. darabjait tanulótársai eljátszották. A színműirással fölhagyva, Erdély történelmi életrajz-tárához gyűjté az anyagot és jegyzetei már ötszáz ívre terjedtek; de e gyűjtemény véletlen esemény miatt elveszett. Benkő József életrajzának összeállításához is fogott és munkáinak kiadásán fáradozott, de ez is abban maradt.
Munkái:
1. Csik-Gyergyó- és Kászonszékek leirása. Kolozsvár, 1853.
2. Marosszék ismertetése. U. ott, 1868-69. (Kiadták Fekete Sámuel és Simon Elek. Ism. Századok 1869.)
Korunk 1863. 77-79. szám.
Az Erdélyi Muzeum-Egylet Évkönyvei III. Szabó Károly emlékbeszéde.)
Egyet. M. Encycl. VI.
Századok 1869. 682. 684. l.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.