ev. ref. tanár, székely szülőktől szül. 1849. decz. 7. Brassóban; középiskoláit és egy egy évi jogot (1860-70.) a székelyudvarhelyi ref. kollegiumban végezte; ekkor a budapesti ev. ref. theologiai akadémiára s annak végeztével 1873. nyár utolján hollandi ösztöndíjjal az utrechti egyetemre ment. Innét beutazta Hollandiát, Németország nagy részét és járt Londonban is. 1874. őszén haza jövén, segédtanár lett a kunszentmiklósi ref. gymnasiumban, a hol 1874-ben rendes tanárrá választották a latin és magyar nyelv tanszékére. 1881-ben a sepsi-szentgyörgyi ev. ref. kollegiumhoz hívták meg, hol ez időszerint igazgató-tanár.
Irt theologiai, tanügyi, társadalmi s szépirodalmi czikkeket és tudósításokat a következő lapokba: Tudom. Szemle (1871-72.), Keresztyén Család (1872-73.), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1873-75. 1878. 1880-90.), Családi Kör (1873-74. 1877.), Egyházi Szemle (1874-76.), Egyházi Reform (1874.), Fővárosi Lapok (1874. 1876.), Nyelvőr (1875-80.), Erdélyi Prot. Közlöny (1878.), Hasznos Mulattató (1878-79.), Néptanítók Lapja (1879.), Nemere (1881-82.), Lányok Lapja (1876. 1878.), Székely Nemzet (1883.), Arad és Vidéke (1883-86.), Prot. Közlöny (1884. 1887-90.), Kolozsvár (1889-90.) és a sepsi-szentgyörgyi gymn. Értesítőjében (1880-86.); a Paed. Plutarchba Zwingli Ulrich életrajzát irta.
Munkái:
1. Zwingli Ulrik élete és a helvét reformatió megalapítása. Sepsi-Szent-György, 1884. (Ism. Ellenzék 74. 84. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 17. 18. sz. Századok 1885.)
2. Isten országa. U. ott, 1888. Két kötet. (Templomi és iskolai beszédek Vaughan Jakab, Molenkamp C. J. és Stanley Arthur műveik után a magyar viszonyokra alkalmazva. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 53. Prot. Közlöny 51. Székelyföld 101. Főv. Lapok 343. sz. Sárospataki Lapok 1889. 1. sz. Debreczeni Prot. Lap 1. sz.)
Álneve s jegyei: Borssay (Nemere 1881. és Székely Nemzet 1884.), B. (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1871.), X. (Tudom. Szemle 1872.), B. J., B-e l-n., e. n., -e-, (e). x+y. jegyeket és többi lapoknál használta.
Fővárosi Lapok 1888. 251. sz.
Panyák Repertóriuma.
Corvina 1889. 9. sz. és önéletrajzi adatok.