Beniczky Péter (beniczei és micsinyei),
aranysarkantyús vitéz, B. Ferencz szentelt vitéz és Vácz városának kir. kapitánya és Dacsó Anna fia, szül. 1603-ben Váczon; atyja házánál magán nevelésben részesült és jól tudott latinúl. A harcztéren működött és kitüntetvén magát 1648-ban több községre kir. adományt kapott. Vizkelety Mihályné szül. Thurzó Máriának meghitt embere s tanácsadója lévén, ezt szeptencz-ujfalusi (Nyitram.) kastélyában a szomszéd Paczolajon laktában gyakran fölkereste, sőt az asszony végrendeletét is ő fogalmazta, ő volt annak végrehajtója is, a miért dús adományt nyert; ezen végrendelet miatt az örökösök kellemetlen és hosszas pert indítottak ellene. Elbetegesedvén, nagyszombati házába vonult, hol 1664. febr. 8. elkészítette végrendeletét és kevéssel azután meghalt.
Munkája: Magyar rhithmusok. Nagy-Szombat, 1664. (Verseit, melyek részben istenes és világi énekeket és közönséges magyar példabeszédeket, számszerint kétszázötvenet, erkölcsi emlékversek alakjában tartalmaznak, maga szerkesztette sajtó alá, Bartók István esztergomi kanonok adta ki s aját előbeszédével. Ez a kiadás elveszett. Több kiadást ért még. u. m. Kolozsvár. 1670. és 1682. 1700. Lőcse, 1685. 1692. 1696. 1728. 1729. Kassa, 1744. ötödször (?) 1769. Sopron, 1753. és év. n., Debreczen, 1756. Pozsony, 1727. 1771. 1803. és 1806.)
B. verseiből, melyeket a költő 1670-ben végzett be, Walther Imre a Militares cantiones cz. 1707. kéziratból: A kikeletnek kivánatos gyönyörüségéről és Ember fogad fogadást közölte a Pesti Naplóban (1855. I. 80. sz.)
Gáspár Imre B.-n ek 1652. másolatban fönmaradt kézirati tót munkáit ismerteti a Vasárnapi Ujságban (1873. 45. sz.); a kézirat magában foglalja 228 verses példabeszédét, jótanácsát, egy két-strófás versét, két satyráját és Cantici novissimi czímmel egyházi énekeket. Mindezeket Toldy fordításoknak tartja.
Bod, Magyar Athenas.
Horányi, Memoria.
Uj M. Muzeum 1853. (Toldy, Beniczky Péter kora.)
Nagy Iván, Magyarország Családai I.
Toldy, M. Nemz. Irodalom Története 1878. és Munkái III.
Fülöp E. Áron, Rimai János és Beniczky Péter, Kolozsvár, 1879.
Figyelő XI. 1881.
Tört. Tár 1885. 1888. (Komáromy András, Adalék B. életéből és végrendelete.)
Beőthy Zsolt, M. Szépprózai Elbeszélés I.
Századok 1887. (Komáromy A., Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő.)
Karcsú, Vácz Története IX. 305.
Slov. Pohlady 1887. 276.
Vlčeh, Dejiny Literatury Slovenskej 13.