Beniczky János Károly (beniczei és micsinyei),
hittudor, pécsi kanonok, szül. 1746. ápr. 9. Dunajecen, Szepesmegyében; középiskoláit Beszterczebányán, a bölcseletet Egerben és Váczon végezte, hol a papi pályára lépett; a theologiára 1767-ben Rómába küldetett, hol hittudorrá lett; 1770-ben hazatérvén, az ecsegi plébánián segédkezett; négy év mulva Váczra hivatott meg titkárnak és hittanárnak; ismét négy év mulva Pécsre küldték, hol a theologiát és egyháztörténetet adta elő; 1781. szept. 11. tiszt. kanonokká neveztetett ki. 1784. decz. 6. mohácsi plébános, 1790. máj. 19. val. kanonok és 1810. jan. 17. scardoniai vál. püspök lett. Meghalt 1817. szept. 25. Pécsett.
Munkája: Oratio ad Christoph. cardinalem ex comitibus a Migazzi... habita Vacii dum junior clerus in novas seminarii aedes induceretur Vacii. 1780.
Horányi, Nova Memoria.
Katona, Historia Critica XLI. 563.
Prüsztle, Recensio III. 764.
Petrik Bibliographiája.