Beniczky Irma (beniczei és micsinyei), Kuliffay Edéné,
B. Lajos és br. Puchner Ágnes leánya, szül. 1828. szept. 7. Alsó-Micsinyén Zólyom-megyében; hét testvér közül ő volt a legfiatalabbik; atyja halála (1836.) után sok csapás érte; az 1848-49. események következtében, minthogy bátyja B. Lajos fontos szerepet játszott a szabadságharczban, a család elvesztette vagyonát; 1853-ban anyjával Heves-megyébe költözött. 1860-ban Kuliffay Ede költő neje lett. 1866-ban fia Gyula, 1875-ben Lajos fia, 1881. ápril. 7. pedig férje halt el. Ez időtől fogva kizárólag az irodalomnak él Budapesten.
Működését az irodalomban 1858-ban kezdte, a mikor is több külföldi lapban jelentek meg tőle apróbb dolgozatok; 1859-ben a Vasárnapi Ujságba irt eredeti hazai tájleirásokat, részint a Gartenlaube-ban megjelenteket közölte fordításban; első beszélye 1860-ban jelent meg a Budapesti Bazárban, melynek azóta munkatársa; még a következő lapokba dolgozott: Családi Kör (1860-76.), Tarka Világ (1869.), Magyar Hirlap (1876-79.), Regélő (1863-68.), a Képes Családi Lapok (1879.), ezen lapnak (1888 óta) és a Nemzeti Hirlapnak (1889 óta) állandó munkatársa.
Munkái:
1. Lapok egy szép nő naplójából. Regény. Pest. 1861. Két kötet.
2. Egy emancipált nő. Regény. U. ott, 1865. Két kötet.
3. Pénz és név. Regény. Schwarz Mária Zsófia után ford. U. ott. 1869. Három kötet.
4. A nők hivatása. U. ott, 1870.
5. Saját erejéből. Regény. Hillern Vilma után németből ford. U. ott, 1871. Három kötet. (2. kiadás. U. ott, 1876.)
6. Regélő gólya. U. ott, 1872.
7. Kis koszorú szorgalmas gyermekek számára. Bpest, 1874.
8. A világ népei. U. ott, 1875.
9. Egészség könyve. U. ott, 1875. Két rész. (Dr. Bock és mások után ford. Közhasznú Családi Könyvtár 8. 9.)
10. A tollasok világa. U. ott, 1875. (Közh. Cs. K. 10.)
11. Anyák könyve. U. ott, 1876. (Ford.)
12. A divat szélsőségei. Műveltség- és erkölcstörténeti kutfők nyomán. U. ott. 1876. (K. Cs. K. 13.)
13. Gyakorlati széptan. Tekintettel a házi életre. U. ott. 1876. (K. Cs. K. 15.)
14. Anyák könyve. U. ott, 1877. (K. Cs. K. 16.)
15. A nők apró kötelmei s ezek fontossága az életben. U. ott, 1877. (K. Cs. K. 17.)
16. Tanácsok a gyermek természetszerü testi nevelésére, dr. Steiner János után ford. U. ott, 1878. (K. Cs. K. 19.)
17. Gyakorlati szépitészet. Az egészség természetszerű ápolása, dr. Klenke Ármin után ford. U. ott, 1878. (K. Cs. K. 20.)
18. Jellemtan. A társadalmi illemszabályok kézikönyve. Mme D'Alg és Ebhardt Ferencz után ford. U. ott, 1880. (K. Cs. K. 23.)
19. A művészet a házban. Falke munkája után. U. ott, 1880. (K. Cs. K. 24.)
20. A leány érzelemvilága. U. ott, 1882. (K. Cs. K. 25.)
21. Életrendtani szakácskönyv, dr. Wiel munkája után, tekintettel a hazai viszonyokra. U. ott, 1885. (K. Cs. K. 27.)
22. Babonaság a salonban. U. ott, 1885.
23. Képes családi játékkönyv. U. ott, 1885. (K. Cs. K. 18. 2. kiadás. U. ott, 1886.)
24. Pályavezető. Fiatal leányok számára. U. ott, 1885. (2. bőv. k.)
25. Arany kincstár. Nélkülözhetlen tanácsadó minden család és háztartás számára. U. ott, 1888.
26. Százszorszépek. 85 mese és elbeszélés fiúk és leányok számára. U. ott, 1889. (Ford. 2. és 3. kiadás. U. ott, 1890.)
27. Gyermekbarát. 186 mese és elbeszélés fiúk és leányok számára. U. ott, 1890. (Ford.)
28. Százegy mese és elbeszélés fiúk és leányok számára. U. ott, 1890. (Ford.)
Szerkesztette a Divatvilágot 1867. jan. 8-tól decz. 23-ig, az Uj Regélőt 1870-72-ben (ebben jelentek meg következő fordított regényei 1870-ben: Pokoli élet, Gaboriau Emil után; Az arany átka, amerikai regény, Steffens Annától; 1871-ben: Önerejéből, Hillern Vilma után; A repülő hollandi, Brachvogel A. E.-től; 1872-ben: A pusztai herczegnő, Marlitt E. után; Lejtős uton, Byr Róbert után), a Kis Vasárnapi Ujságot 1873. jan. 5-től 1874. decz.-ig, az Irodalmi Lapokat 1879. januárban, a Magyar Háziasszonyt 1882. nov. 5-től 1883. aug. 5-ig és szerkeszti a Magyar Nők Házi Naptárát 1869 óta.
Szinnyei Könyvészete.
Faylné-Hentaller Mariska, M. Irónőkről.
M. Könyvészet 1887-89.
Horváth Ignácz, M. Könyvészete 1886. és önéletrajzi adatok.