titkársegéd a keresk. és iparkamaránál Kolozsvártt, B. József szinésznek öcscse, szül. 1829. jan. 21. Csöményben, Szolnok-Dobokamegyében; tanulását a nagy-enyedi ev. ref. kollegiumban kezdte s tiz éves korában a Teréz-árvaház növendéke lett; itt végezte a gymnasiumot és 1846-ban a kolozsvári akadémián az első évi jogot hallgatta. 1847-ben hadapród (cadet) lett a Miksa nevet viselő 3. sz. chevauxlegers lovas-ezredben; a következő évben átlépett a honvédséghez s a 15. huszárezredben a szabadságharcz végén főhadnagy volt. Az osztrák hadseregbe soroztatván, 1852. végeig szolgált Olasz- és Stájerországban; ekkor szabadságoltatott és 1857-ben a katonai kötelékből végleg elbocsáttatott. Már szabadsági ideje kezdetén alkalmazást nyert a kolozsvári kereskedelmi s iparkamaránál s azóta szakadatlanúl ott működik.
Irodalmilag fordítással foglalkozott; még az 50-es években franczia szinműveket fordított, melyek többször adattak a kolozsvári s miskolczi szinpadon; ő fordította a Mathuzsalem cz. operettet is; apróbb népies elbeszélést, mesét, adomát stb. irt több éven át az Erdélyi Képes Naptárba névtelenűl.
Munkái:
1. Gil Blas de Santillane. Regény Le Sage után ford. Kolozsvár, 1874. 4 kötet.
2. Gyors számoló. U. ott, 1875.
3. Faublas lovag kalandjai. Ford. U. ott, 1876.
4. Richelieu herczeg emlékiratai. Magyarította. U. ott, 1877.
5. Erdélyi részek helységnévtára. U. ott, 1886.
Kéziratban: Thiers, Franczia forradalom történetének fordítása. (A Kolozsvár cz. lap 1890-ben közölte belőle az Arcolei csatát); műfordításban jambusokban Racinetől: Berenice, Andromache, Iphigenia Aulisban, Phädra, Britannicus; munkában van Mithridat.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886. és önéletrajzi adatok.